Emma
5 °C
8 °C

Az alapok típusai

2004.03.08. 09:04
Nyílt-végű befektetési alapok - Zárt-végű befektetési alapok - Nyilvános alapok - Speciális alapok - Pénzpiaci alapok - Kötvényalapok - Részvényalapok - Indexalapok - Vegyes alapok - Alapokba fektető alapok - Esernyő (átfogó) (umbrella) alapok - Speciális alapok mint: Ingatlan, határidős, warrantok stb.

JOGÁLLÁS SZERINT

Unit Trust Alapok (=angolszász jog)
Befektetési alapok, melyeknél, igénytől függően, korlátlan számban bocsáthatnak ki befektetési jegyeket, ugyankkor a befektetési jegyek folyamatosan visszavásároltatnak az alap által.

SICAV (=francia/luxemburgi jog)
Ebben az esetben alapvetően egy részvénytársaságról beszélhetünk, mely célja (ellentétben a klasszikus részvénytársaságéval) arra korlátozódik, hogy befektetési politikában meghatározott kockázat mértékével összhangban, a társaság tőkéjét értékpapírokba fektesse. (Societes d'investment capital variable).

MUTUAL FUNDS (USA)
Az USA területén bejegyzett befektetési alapok.

Zárt végű alapok:
Zárt végű alapok esetében csak, egy bizonyos befektetett tőkeösszeg által, meghatározott számú befektetési jegy kerül kibocsátásra (zárt-végűség elve). A tervezett mennyiség kiszámításánál lezárják az alapot, és kiállítják a befektetési jegyeket. A nyílt végű alappal ellenétben, ebben az esetben az alap nem kötelezhető befektetési jegyeinek visszavételére. A befektetési jegyeket csak egy harmadik fél részére lehet értékesíteni, egyes esetekben, tőzsdei forgalomban. Az értékpapír ára ez esetben a kereslet valamint a kínálat viszonyának függvénye.

Nyílt végű alapok:
Nyílt végű alapok esetében a befektetési jegyek száma (így a résztvevők száma) nincs előre meghatározva (nyílt-végűség elve). Az aktuális igényeknek megfelelően új befektetési jegyeket bocsát ki az alap vagy már kibocsátott befektetési jegyeket vesz vissza

A HOZAMOK HASZNOSÍTÁSA SZERINT

Járadékot hozó alapok:
A járadékot fizető vagy hozamfizető alapoknál az alap résztulajdonosa, általában, éves hozadékra jogosult. Az alapban való részesedést megtestesítő értékpapír értéke aztán a hozadék fizetése napján annak értékével csökken.

Növekedési alapok (Visszaforgató alapok):
A hozamot visszaforgató befektetési alapok esetében, melyeket felhalmozó alapoknak is neveznek, az elért hozamot nem fizetik ki a tulajdonosoknak. Az alapkezelő a hozamokat újabb vagyoni javak megszerzésére fordítja. Tipikusan a meghatározott élettartamú alapok, valamint a garancia alapok felhalmozó alap formájában működnek. A legtöbb alapkezelő alapjait járadékot fizető formában valamint felhalmozó alap formában egyaránt kínálja a befektetők részére.

Egyéni, magánbefektetők részéren általában a növekedési alapok befektetési jegyeit ajánlják. A magyar befektetők esetében a járadékot hozó alapok hozam-jóváírásának magas tranzakciós költségei miatt még inkább a visszaforgató alapok ajánlottak.

AZ ALAPKEZELŐ TEVÉKENYSÉGE SZERINT

Aktív alapkezelői tevékenység
Ebben az esetében, a befektetési alap kezelője az alap vagyonának befektetésekor szándékosan, az általa meghatározott viszonyítási alaptól eltér (benchmark*). A viszonyítási alaptól való eltérés alaponként eltérő lehet. A viszonyítási alaptól (benchmark*) való eltérés mértékétől és irányától függően beszélhetünk a benchmark túlteljesítéséről, vagy a benchmark-énál gyengébb teljesítményről.

Passzív alapkezelői tevékenység
A passzív alapkezelői tevékenység azt jelent, hogy az alapkezelő az alap vagyonát az előre meghatározott irányadó viszonyítási alapnak, benchmark-nak megfelelően fekteti be, attól nem tér el. Az ilyen befektetési politika hátránya többek között az, hogy a viszonyítási alapként meghatározott benchmark leképezéséhez általában igen magas alaptőke szükségeltetik. Ezen kívül a benchmark-ban bekövetkező bármiféle összetétel-változást azonnal le kell követni, mely tranzakció nyomán megváltozik az alap eszközeinek összetétele, viszonylag nagy költségeket vonva maga után.