Miklós
-7 °C
2 °C

Dr. Cseh Györgyöt a hazai alappiac helyzetéről faggattuk...

2004.03.02. 10:32
Befektetési alapokról szóló körképünk következő szereplője a CIB Alapkezelő Rt.
Dr. Cseh György vezérigazgató nyilatkozik.
Ön a BAMOSZ Befektetési Alap Bizottságának Elnöke is. Mit takar e pozíció és miért van szükség rá?

Összhangban a Tőkepiaci Kódex által megteremtett azon lehetőséggel, hogy - a korábban csak befektetési alapkezeléssel foglalkozó - alapkezelők jelenleg már nyugdíjpénztári vagyonkezelési és portfoliókezelési tevékenységet is végezhetnek, a BAMOSZ-on belül is kialakítottuk az új szervezeti és működési struktúrát. Az új struktúra megfelel az univerzális vagyonkezelők érdekképviseleti rendszerével szemben támasztott követelményeknek. A szakmai munkát a most létrejött állandó bizottságok fogják a jövőben végezni, és a szakmai kérdésekben a BAMOSZ döntéshozó szerveiként is ezen bizottságok működnek majd.

A tőkepiaci vagyonkezelési szakma átfogó érdekképviseletét felvállalni hivatott új szervezeten belül létrejött továbbá egy, kifejezetten a befektetési alapokkal, mint termékkel kapcsolatos kérdésekben illetékes bizottság is, ez a Befektetési Alap Bizottság. Az általam vezetett Bizottságnak az a célja, hogy ne születhessenek olyan határozatok, döntések a BAMOSZ-on belül, amelyek a befektetési alapok érdekeivel ellentétesek, ezen befektetési instrumentum számára hátrányosak lennének. Az Alapszabályunk ezen munkánkat azzal segíti, hogy a Bizottságot vétójog illeti meg minden olyan, befektetési alapot érintő kérdésben, amelyben más szakmai bizottság hozott kötelező érvényű döntést.

Milyen tervei vannak idén a CIB Befektetési Alapkezelő Rt.-nek?

Új alapokat kívánunk indítani, ezek közt van olyan is, amely nem feltétlenül jelent újdonságot a piacon, de a mi befektetési alapcsaládunk palettájáról jelenleg még hiányzik, és van olyan elképzelés is, ami mindenképpen újdonságot jelenthet majd. Hogy ez mennyire sikerül, az majd függ a BAMOSZ törvénymódosítási kezdeményezésének sikerétől is.

Törvénymódosítási kezdeményezés?

Igen, a napokban juttattuk el a Pénzügyminisztériumba javaslatainkat, és azt szeretnénk elérni, hogy egy tőkegarantált, származékos befektetési alap ne csak zártvégűként működhessen, ahogy eddig, hanem nyíltvégűként is ki lehessen alakítani ezt a konstrukciót. Többek között ezzel kapcsolatban fogalmaztuk meg törvénymódosító javaslatot.

A múlt évi piaci folyamatok a CIB Befektetési Alapkezelő Rt.-re milyen hatással voltak?

Elmondható, hogy az egész alapkezelői és vagyonkezelői piacnak soha nem látott nehézségekkel kellett szembesülnie 2003-ban és sajnos a hátrányos makrogazdasági és tőkepiaci folyamatok következményei a mai napig érezhetők.

A 2003-as év rendkívül ellentmondásosan alakult a befektetési alapok számára. Az év első öt hónapjában rendkívül dinamikusan 230 milliárd forinttal nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon. A júniusi 300 bázispontos jegybanki kamatemelés derékba törte a dinamikus növekedést, elsősorban a kötvényalapok tekintetében. Júniustól november végéig megközelítőleg 140 milliárd forinttal csökkent az alapok összvagyona. A társaság által kezelt vagyon ebben az időszakban - köszönhetően a CIB Ingatlan Alapok Alapja indításának - nem változott.

A november 28-ai újabb 300 bázispontos jegybanki kamatemelés újabb lökést adott az alapok - főként a kötvény és pénzpiaci típusú alapok - eróziójának, melynek következtében az alapok összvagyona 3 hét leforgása alatt újabb 140 milliárd forinttal csökkenve az év eleji szint alá zuhant év végére.

Ez alól a hatás alól a CIB Befektetési Alapkezelő Rt. által kezelt alapok sem mentesültek, 1 hónap alatt 4,1 milliárd forinttal csökkent az alapokban kezelt vagyon. Ennek következtében a befektetési alapjainkban kezelt vagyon 2003. év során 26,3 milliárd forintról 23 milliárd forintra csökkent.

Amióta nyilvános, nyílt végű befektetési alapok vannak Magyarországon, még sosem fordult elő, hogy az év végi kezelt vagyon alatta maradt volna az év eleinek, tehát összességében csökkent volna a befektetési alapokban lévő vagyon. Ez tavaly bekövetkezett és a jelenlegi piaci mutatók szerint a folyamat idén sem állt meg. További szemléletes statisztikát jelenthetnek az alábbi számok: ha a kötvényalapok tavalyi félévi állapotát összehasonlítjuk a 2004. január 30-i állapottal, láthatjuk, hogy kb. fél év alatt csaknem 275 milliárd forinttal csökkent csak a kötvényalapokban lévő kezelt vagyon. A pénzpiaci alapok vagyona 2003. március végi adatokhoz képest megközelítőleg 75 milliárddal csökkent 2004. január végére.

Mint mondta, ez a kedvezőtlen klíma még az idén is folytatódhat. Lehet tudni, vajon meddig?

Ami az idei évet illeti, nem vagyok túl optimista. Nem látszik ugyanis, hogy a magas jegybanki alapkamat, - amely egyértelműen a banki betéteknek kedvez - a közeljövőben csökkenne, ráadásul magasabb az infláció is. A jelenlegi makrogazdasági kondíciókban nem hiszem, hogy rövid időn belül olyan változás következne be, amely alapjaiban fordíthatná meg számunkra a trendet. Amennyiben megindulna a kötvény- és állampapírpiac számára kedvező kamatcsökkenési folyamat, akkor is hosszabb időbe fog telni, hogy visszatérjenek azok a befektetők, akik most csalódtak, mert váratlanul érte őket ez az állampapírpiacon, állampapírokba fektető kötvény alapok befektetési jegyein elszenvedett árfolyamcsökkenés.

Hogyan lehetne elérni, hogy a befektetők ismét bizalmat szavazzanak a piacnak?

Ebben a BAMOSZ-nak és az alapkezelő társaságoknak külön-külön is nagy szerepe van. Tájékoztatni kell és új ismeretekkel felvértezni a forgalmazókat, és rajtuk keresztül a befektetőket. Ez azért lenne fontos, mert véleményem szerint ez a hatalmas tőkekivonás a pénzpiaci és kötvény alapokból részben azért következett be, mert a befektetők nem voltak a szükséges tudással és ismerettel felvértezve. Nem voltak kellően tisztában azzal, hogy egy állampapírokba fektető kötvény alapnak is lehet két időpont között negatív hozama, azaz ez sem egy kockázatmentes befektetési eszköz.

Ez egyébként valószínűleg egy természetes tanulási folyamat, amelyen minden fejlett pénz- és tőkepiaccal rendelkező országban keresztül mentek már a befektetők, többnyire a saját tapasztalatuk alapján. Mi már láttuk, mit tud okozni egy orosz válság a részvény piacon. Most úgy látszik azt „kellett” megtapasztalnunk, hogy egy ilyen mértékű jegybanki alapkamat emelésnek milyen drámai hatása lehet az államkötvényekre.

Hogyan segítik Önök - a CIB Befektetési Alapkezelő Rt. - az ügyfelek tájékoztatását?

Mi is próbáljuk maximálisan feltárni a kockázati tényezőket. Az nem cél, hogy olyan befektetők is vegyenek befektetési jegyeket, akik nincsenek kellően felvértezve ismeretekkel az adott terméket illetően és bizonyos idő elteltével csalódott ügyfélként visszaváltják befektetési jegyeiket és soha többet nem tudjuk őket visszacsalogatni a befektetési alapok által nyújtott többletszolgáltatások igénybevételéhez.

Az Európai Unió átrajzolhatja-e a magyar befektetési alap piac képét?

2003. május 1. számottevő változást nem hoz, inkább a monetáris unióhoz való csatlakozás. Az előfordulhat, hogy már jelenlevő külföldi piaci szereplők a saját külföldi befektetési alapjaikat forgalmazni fogják és azt a hazai befektetési alap palettát ilyen módon kiegészítik. Szignifikáns változás nem lesz sem idén és még valószínűleg jövőre sem. A külföldi alapokra jellemző hogy más díjstruktúrájuk van és hogy van egy minimálisan befektetendő összeg, amely lehet hogy a magyarországi befektetőknek magas lenne.

És a csatlakozás a monetáris unióhoz?

Az már erőteljesebb hatást gyakorolhat a piacra. Valamennyi mai forint alap euro alappá alakul. Lehet, hogy lesznek olyan alapok, amelyek ezáltal elveszítik azokat az előnyöket, amelyet a forintban történt kibocsátás biztosított számukra és ezért ezek az alapok átalakulhatnak, vagy beolvadhatnak más alapokba. A monetáris unióval az értékesítési folyamat kerül majd előtérbe Magyarországon.