A külföldi beruházók számára már nem igazán vonzó Magyarország

Magyarország, egykoron a legvonzóbb hely a külföldi beruházók számára Közép- és Kelet-Európában, az elmúlt két évben sokat veszített fényéből - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi számában Carola Kaps.

Az elmúlt évben a nettó működőtőke-beáramlás 725 millió eurót tett ki, ami a folyó fizetési mérleg hiányának csak a 60 százalékát fedezte. Még rosszabb az eredmény az idei év első felében: a nettó befektetések már csak a deficit 32 százalékának fedezésére elegendőek. Tartós javulásra egyelőre nincs kilátás - állapította meg az írás szerzője.

A lap idézte Csillag István gazdasági minisztert is, aki szerint a tőkebeáramlás a következő három évben 50 százalékkal évi 3 milliárd euróra növekszik majd. Magyar gazdasági szakemberek főleg a gyenge világgazdasági konjunktúrát okolják a külföldi beruházók visszafogott magatartásáért, de az EU-val a beruházás-ösztönzésről folyó, még le nem zárt tárgyalások is visszatartó erejűek. A beruházási kedv megtörésének nem elhanyagolható részéért azonban Magyarország a felelős.

A német lap tudósítója idézi Inotai András gazdaságkutatót, aki szerint az Orbán-kormány bizonyos lépései is elriasztottak beruházókat, de ezen kívül Magyarország az elmúlt két évben az erősen növekvő bérek miatti termelésiköltség-növekedést és a forint jelentős felértékelődését élte át. Mivel a külföldi beruházókért folyó verseny Közép- és Kelet-Európában jelentősen kiéleződött, a potenciális külföldi befektetők a kedvezőbb költségstruktúrákkal rendelkező szomszédos országok felé vették az irányt.

Az FAZ cikkírója idézi a Deutsche Bank Research elemzőit is, akik szerint a növekvő makrogazdasági egyensúlyhiány is habozásra készteti a beruházókat. Magyarországról készült legfrissebb elemzésükben azt írják, hogy a magas deficitek (államháztartás, folyó fizetési mérleg) gyengítik a növekedést. Az alacsonyabb növekedés kiélezi majd az államháztartási nehézségeket, ami pedig a forintárfolyamra gyakorol majd negatív hatást.

Mivel a jegybank nem óhajtja feladni becsvágyó inflációs célját, amelyhez az euróövezethez való korai csatlakozás miatt ragaszkodik, nem zárhatók ki kamatemelések az év vége előtt, ez pedig kihat majd a növekedési ütemre. ,,A javulás előtt még rosszabb híreket várunk" - írják az elemzők.

Az FAZ szerzője mindazonáltal fényt is lát a sötétedő képen: a korábbi liberalizálásoknak és a következetes privatizációnak köszönhetően a külföldi beruházók olyannyira gyökeret vertek Magyarországon, hogy nyereségeikből már bővítési és korszerűsítési beruházásokat is képesek finanszírozni.