Árpád
-1 °C
9 °C

Az EU-tagok nem költenek eleget kutatásra és fejlesztésre

MTI
2002.09.12. 16:14
Az Európai Bizottság ismét figyelmeztette az EU-tagállamokat, hogy ha nem cselekszenek sürgősen, még nagyobbra fog nőni az Egyesült Államok és Európa tudományos-technikai potenciálja közötti távolság.

Az Egyesült Államokban kutatásra és fejlesztésre fordított (állami és magán-) kiadások ma már évi több mint 120 milliárd dollárral haladják meg az unióét. Ha ez a különbség fennmarad, a tizenötök nehezen fogják tudni elérni azt a céljukat, hogy 2010-re az EU váljon a világ legdinamikusabban fejlődő és legversenyképesebb gazdasági térségévé - mutatnak rá a bizottság szakértői.

Ezt az átfogó célt a 2000 tavaszán tartott lisszaboni EU-csúcson tűzték ki. Idén márciusban, a stratégia megvalósulását értékelő barcelonai csúcson megerősítették, hogy az évtized végére az unióban kutatatásra és fejlesztésre fordított kiadásoknak el kell érniük az EU átlagos GDP-jének a 3 százalékát. Ez az arány jelenleg mindössze 1,9 százalék.

A bizottság e héten terjesztette elő a barcelonai felhívás megvalósítására kidolgozott stratégiáját, amelyben azt jelölte meg a legfontosabb feladatnak, hogy a kutatási-fejlesztési programok finanszírozásában kétharmadra kell növelni az üzleti szféra részesedését a jelenlegi 55 százalékról. Az Egyesült Államok, Japán - és egyes EU-tagállamok is - már elérték ezt a szintet.

A kutatási-fejlesztési kiadásoknak a GDP-hez viszonyított arányát tekintve Japán már gyakorlatilag elérte az unió által célnak tekintett 3 százalékos szintet (2,98 százalékkal), és 1995 óta folyamatosan közelít ehhez az Egyesült Államok is (2000-ben 2,69 százalékkal). Az EU-nak ezzel szemben a 90-es évek eleje óta nem sikerült a 2 százalékos szint fölé emelkednie.

A tagországok között mindamellett igen nagy különbségek vannak. Az e tekintetben élen járó Svédországban 3,78, Finnországban 3,67, míg a rangsor végén álló Portugáliában mindössze 0,76 százalék a K+F kiadásoknak a GDP-hez viszonyított aránya.

Az uniónál is lényegesen rosszabbul állnak a tagjelöltek, amelyek közül csak Szlovéniában és Csehországban haladja meg az arány az 1 százalékot.