Pénzügyminiszterek reggelije a Médiahajón

Miközben a volt pénzügyminiszterek, Kupa Mihály és Szabó Iván egyetértettek azzal, hogy a kormány a korábban meghirdetettnél kisebb adócsökkentést javasol jövőre, László Csaba jelenlegi pénzügyminiszter úgy vélekedett: az elvonások soha ilyen nagy mértékben eddig nem csökkentek.

Kupa Mihály és Szabó Iván egyaránt fontosnak tartotta a gazdaság romló jövedelemtermelő képességének javítását, az egyensúlyi helyzet orvoslását. Kupa Mihály szerint nincs szükség megszorításra, Bokros-csomagra, de összhangot kell teremteni a jövedelemtermelés és a költségvetési költekezés között. Ezért véleménye szerint óriási mértékű adócsökkentés megvalósítása felelőtlenség lett volna.

Szabó Iván a nyugdíjreform folytatásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor jelezte: nem tudja elítélni a kormányt azért, mert nem teljesíti adóígéretét.

László Csaba szerint az előző években egyszerre lassult a növekedés és gyorsult fel a bérek kiáramlása, a bérköltségek növekedése rontotta a termelők versenyképességét. Kedvezőtlenül hatott az is, hogy a forint számottevően, mintegy 12 százalékkal erősödött. Ez lényegesen csökkentette az exportálók jövedelmezőségét.

A pénzügyminiszter szerint a kormány új gazdaságpolitikája a versenyképesség helyreállítására, a költségvetési hiány mérséklésére koncentrál. A jövedelmeket egyensúlyba kívánják hozni a gazdasági növekedéssel és koordinált fiskális, monetáris politikára törekszenek a Magyar Nemzeti Bankkal.

A vitában Szabó Iván azt kifogásolta, hogy a kormány jövőre nem kívánja csökkenteni az uniós szinten is magas áfakulcsokat. Véleménye szerint ezt a kabinet megtehette volna úgy, hogy a kisebb áfabevételt a társasági nyereségadó növelésével kompenzálná.

László Csaba mindezzel nem értett egyet, véleménye szerint meg kell tartani a viszonylag alacsony, 18 százalékos nyereségadó-kulcsot, mert ez a hazai és külföldi befektetők szempontjából alapvető. - Ugyanakkor a költségvetés legfontosabb bevételei az áfából származnak - mondta, hozzátéve: az áfakulcsok mérséklésére legkorábban akkor kerül sor, amikor Magyarország az európai monetáris és gazdasági unióhoz kíván csatlakozni, vagyis amikor teljesíteni szeretné a maastrichti feltételeket.

A pénzügyminiszter szerint a jövő évi költségvetés tervezetét a kormány október végén nyújtja be a parlamentnek. Elmondta, hogy több olyan törvénymódosítás előkészítéséhez látnak hozzá a Pénzügyminisztériumban, amelyek a hazai tőkepiac fejlesztését szolgálják. Példaként említette a felügyeleti díjak átlagosan 50 százalékos csökkentésének tervét.

A miniszter kiemelte, hogy a privatizációt is újra kell kezdeni, aminek koncepcióját most készítik elő. A privatizálandó területek közül a bankszektort, az energiaszektort emelte ki. Hangsúlyozta, hogy bankkonszolidációra még csak állami tulajdonban lévő banknál került sor, így nem biztos, hogy az állam kezében vannak jó helyen az érintett társaságok, illetve pénzintézetek.