Dánia segélybiznisze

A GDP-hez mérten világviszonylatban Dánia fordítja a legtöbb pénzt a fejlődő országok megsegítésére. A segélyprogramokban azonban rendre csak dán cégeknek juttatnak megbízást, így a jótékonykodás lassan komoly gazdasági húzóerővé vált az országban.

Az Európai Bizottság kifogásolja ezt az eljárást, s első lépésként a dán külügyminisztériumhoz intézett levélben fogalmazta meg álláspontját. Szorgalmazza, hogy a jövőben nyílt tenderen hirdessék meg a pályázatokat. A szóban forgó szerződések teljes értéke jelenleg körülbelül 100 millió euró (24,5 milliárd forint).

A hír Dániában bombaként robbanhat, s megtorpedózhatja a fejlődő országokat segítő programrendszert, amely éppen annak köszönheti átfogó jellegét és a közvélemény messzemenő támogatását, hogy a dán gazdaságnak is javára vált.

Az üggyel máris foglalkozott a Folketing, a dán parlament, s érdeklődésére a külügyminisztérium úgy nyilatkozott, hogy "elvben támogatja" a nyitott tenderek kiírását.

- A dán kormány egyetért a szabad versenyhelyzetet kialakításával, de elvárja, hogy tisztességes konkurenciával szembesüljön - áll a liberális dán kormánypárt egyik szóvivője, Henrik Vestegaard sajtónyilatkozatában. (A félelem oka nyilvánvalóan az, hogy a nyílt eljárásokban esetleg irreálisan alacsony árakkal kell majd versenyezniük az eddig "biztos győztes" dán cégeknek.)

A politikusok kompromisszumos megoldást javasolnak, amelynek értelmében a segélykeretek egy bizonyos hányadát az EU versenyszabályai, míg másik részét a nemzeti versenytörvények szerint költenék el.

A kérdést jövő heti ülésén tárgyalja az Európai Bizottság. Amennyiben Dánia nem veti alá magát a bizottság rendelkezéseinek, az ügy valószínűleg az Európai Bíróságra kerül.