Mária
-6 °C
-2 °C

KSH: tavaly romolottak az egyensúlyi mutatók

MTI
2003.03.05. 13:01
A nemzetközi szempontból viszonylag magas GDP-növekedés mellett a romló egyensúlyi mutatókat, a stagnáló foglalkoztatási és némileg növekvő munkanélküliségi rátát, valamint a csökkenő termelői árak mellett 5,3 százalékos inflációt emeli ki a Központi Statisztikai Hivatal 2002-es decemberi összefoglalója.

- A külső és belső reálgazdasági és pénzügyi egyensúlyi helyzet egyaránt romlott 2002-ben az előző évhez képest - áll a szerdán közzétett jelentésben. Az összefoglaló szerint a bruttó hazai termék (GDP) tavalyi bővülését leginkább a háztartások fogyasztásának növekedése befolyásolta.

A GDP 2002-ben 3,3 százalékkal nőtt, a növekedés 0,5 százalékponttal maradt el az előző évitől. Ez az ütem nemzetközi összehasonlításban magasnak számít, hiszen az Európai Unió (EU) tagállamaiban átlagosan 1 százalék körüli, az Egyesült Államokban pedig az előzetes adatok szerint 2,4 százalékos volt a gazdasági növekedés.

A KSH adatai szerint a magyar lakosság fogyasztása a hirtelen megugró jövedelmek következtében tavaly az első negyedévben 8,1 százalékkal nőtt, kétszer akkora ütemben, mint a megelőző években, miközben a GDP 2,9 százalékkal bővült. A második negyedévben a fogyasztás 7,8 százalékkal, a harmadikban pedig 7,9 százalékkal haladta meg a bázisidőszakit.

A KSH rámutat, hogy a GDP növekedési üteme ugyan gyorsult az év folyamán, de a fogyasztáshoz képest az ütemkülönbség továbbra is nagy maradt. A fogyasztásorientált gazdasági fejlődés a külkereskedelmi egyensúly romlását hozta - állapítja meg a KSH.

A beruházások 5,8 százalékkal növekedtek. Élénk beruházási tevékenység elsősorban az infrastruktúra területén bontakozott ki, ami a beruházások anyagi-műszaki és ágazati szerkezetét egyaránt befolyásolta. Az építési beruházások volumene a 2002-ben 10,7 százalékkal bővült, ugyanakkor a gépberuházásoké 0,5 százalékkal mérséklődött.

A KSH jelentéséből kiderül, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 2002-ben 2,8 milliárd euró volt, 0,8 milliárddal nagyobb, mint az előző évben. A passzívum növekedése meghatározóan a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában, ezen belül az idegenforgalom egyenlegromlása miatt következett be.

Az államháztartás hiánya 2002-ben a háromszorosára, a 2001. évi 455 milliárdról 1,6 billió forintra nőtt. A hiány gazdasági súlyát jellemzi, hogy a deficit szakértői becslések szerint a GDP 9-10 százalékának felel meg, ugyanakkor ha a meghatározóan egyszeri, rendkívüli tételekkel az államháztartás hiányát módosítjuk, akkor a hiány a becsült GDP 5-6 százalékának felel meg.