A Kopint-Datorg 3,7 százalékos GDP-növekedést vár idén

MTI
2003.04.08. 11:51
Az előző, tavaly év végi konjunktúrajelentéséhez képest 0,3 százalékponttal 3,7 százalékra csökkentette a GDP idei várható növekedését a Kopint-Datorg Rt. A kutatóintézet kedden nyilvánosságra hozott konjunktúrajelentése szerint idén a beruházások 4 százalékkal, az ipari termelés ugyancsak 4 százalékkal bővülhet.

Az inflációs várakozásaikat is mérsékelték a kutatók a korábbi 5,2 százalékos fogyasztói árindex helyett: 4,9 százalékot prognosztizálnak. A kutatóintézet az idén 3,5-4 milliárd euró körüli külkereskedelmi hiánnyal és 3,2 milliárd eurós, a GDP 4,2 százalékát kitevő folyó mérleghiánnyal számol. Az államháztartás hiánya a GDP 5,3 százaléka lehet az idén.

A Kopint-Datorg konjunktúrajelentése felhívja az iraki háború miatti bizonytalanságra a figyelmet. Hangsúlyozzák, hogy az idei gazdasági folyamatok alakulását az iraki konfliktus esetleges elhúzódása módosíthatja. Hozzáteszik azonban, hogy egy hosszú, illetve gyors háború lezárása esetén is azonos nagyságrendű áruforgalmi és fizetési mérleghiányra kell számítani.

A prognózis szerint óvatos becsléssel is legalább 500 milliárd forint az, amely a hivatalos, mintegy 1.700 milliárd forintos tavalyi hiányból nem 2002-re, hanem a korábbi évekre vonatkozik. Ezt leszámítva az államháztartási hiány a GDP 7,5-8 százaléka körül alakulhatott.

A kutatók a gazdaság szempontjából kulcskérdésnek nevezik, hogy sikerül-e az idén a költségvetési hiányt számottevően csökkenteni és a bérek emelkedését korlátozni. Hangsúlyozzák: van esély arra, hogy az államháztartás hiánya jelentősen csökkenjen, ám a kormányzat által előrejelzett 4,5 százalékos hiány mértékét túlzottan optimistának tartják és egy 5-5,5 százalék körüli deficitet valószínűsítenek.

- A bérek emelkedése az idén még markáns lesz, részben az áthúzódó hatások, részben az elmúlt két évben kialakult bérfeszültségek miatt - áll a jelentésben. Ezért a kutatók továbbra is magas, mintegy 6 százalék körüli magánfogyasztás-bővülésre számítanak. Emellett a költségvetési beruházások kissé mérséklődnek, a vállalati beruházások élénkülnek, a készletleépítés pedig megáll.