A bosszantó helyi adó földje maradtunk

Írország után Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó az OECD-országok közül, ám a legtöbb itt működő társaságnak sokkal kellemetlenebb terhet jelent a helyi iparűzési adó vagy a társadalombiztosítási járulék.

A külföldi befektetőknek a helyi iparűzési adó gyakran bosszantó meglepetés: bár a legfeljebb 2 százalékos adószint alacsonynak tűnik, az adóalap jelentős mértéke esetén a tényleges adóteher nagy lehet, különösen a nem termelő társaságoknak, a kereskedelmi cégeknek. Magyarországnak tehát akkor van esélye az adózás szempontjából valóban versenyképesnek maradnia, ha rövid időn belül sikerül megoldást találni a helyi iparűzési adó dilemmáira - hangsúlyozta Michael Glover, a KPMG adópartnere.

A nemzetközi adóverseny folytatódását jelzi, hogy tavaly is a csökkentés maradt a meghatározó tendencia a társasági adózásban - derül ki a KPMG 68 országban végzett éves felméréséből. Több EU-tagállam mérsékelte az adószintet, ebben továbbra is Írország vezet, amely az unió nyomására részben felszámolta nagyon sikeres off-shore rezsimjét, viszont a várakozásoknak megfelelően 16-ról 12,5 százalékra mérsékelte a vállalati adót. Magyarország 18 százalékos adókulccsal a második legalacsonyabb társasági adót veti ki.

Az Európai Unió országainak átlagos adószintje 32,53 százalékról 31,68 százalékra csökkent egy év alatt (2001-ben még 33,68 százalék volt az átlag). A csatlakozási tárgyalások a várakozásoknak megfelelően kedvezőtlenül hatottak a magyarországi adókedvezmények rendszerére: csökkenteni kellett a termelő cégek kedvezményeit és meg kell szüntetni az off-shore státust. Bár a 18 százalékos társasági adóval Magyarország továbbra is versenyképes szinte minden európai országgal szemben, érdemes lenne mérlegelni az újabb mérséklés lehetőségét - véli Glover.

Kizárólag a társasági adók szintjének összehasonlítása nem elegendő az egyes országokra jellemző tényleges adóteher megállapításához. Ehhez figyelembe kell venni az adóalap számításának módját is. Az alacsony adókulcs önmagában nem feltétlenül jelent ténylegesen alacsony adóterheket, hiszen a társasági adó mértéke csak az egyenleg egyik tényezője.

Országonként más és más az adóalap, a közvetett adók szintje, eltérőek a befektetői kedvezmények, holott a tényleges adóterhet csak ezek - például a bérhez kapcsolódó adók és járulékok, társadalombiztosítási járulék, vagyonadó, forgalmi adó és egyéb, nem jövedelemhez kapcsolódó adók - figyelembevételével lehet kalkulálni.