Kisvállalkozások: új definíció

Újraértelmezik a mikro-, kis- és középvállalatok fogalmát. Az új meghatározásra vonatkozó ajánlás a növekvő termelékenység és az infláció indokolja a könyvelési adatok alapján történő újrameghatározást. A kis- és középvállalkozások (kkv) új definíciója a visszaélések kiszűrése érdekében új korlátozásokat is bevezet. A dolgozók létszámába a jövőben a kkv leányvállalatainál dolgozó alkalmazottak, valamint a társaságnál dolgozó tulajdonosok is beleszámítanak. Bizonyos pályázatoknál a tulajdonosnak nyilatkoznia kell, hogy hány vállalatban van tulajdonrésze, és azok kis- és középvállalkozások-e. A pályázatok elnyerésénél kizáró ok lehet, ha a tulajdonosnak több más cégben, esetleg nagyvállalatban is üzletrésze van. Eddig csupán azt vizsgálták, hogy a 25 százaléknál nagyobb üzletrésszel bíró tulajdonosok között van-e magánszemély vagy kkv.

A definíció fontos a különböző, akár nemzeti, akár EU-forrásból érkező támogatások, programok igénybevétele szempontjából, sőt bizonyos esetekben a cégalapításra vonatkozó előírások, adminisztrációs terhek szempontjából is. Magyarországnak nem kötelessége teljesen átvenni az uniós ajánlást, mint ahogy a korábbi ajánlás esetében is alacsonyabb bevételi, illetve összeghatárokat állapított meg a kis- és középvállalkozásokról szóló 1999. évi törvény, amelyet a brüsszeli döntés hatásra valószínűleg megváltoztatnak. Az, hogy Magyarországon hol lesz az a határ, amely alatt mikro-, közép-, illetve kisvállalkozásnak minősülnek a cégek, az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott hosszas viták során fog eldőlni. A kkv-k képviselői várhatóan azért fognak harcolni, hogy a kisvállalkozásoknak szánt szűkös forrásokból a nagyobb cégek ne részesüljenek, tehát ne legyen túl magasan az a határ, amely alatt kkv-nak minősül egy társaság.