Az unió nem okoz sokkszerű versenykihívást

Magyarország európai uniós csatlakozását követően nem kell piacnyitási sokktól tartani, a hazai kis- és középvállalkozások felkészültsége azonban nagyban meghatározza versenypozíciójukat és lehetőségeiket az unió piacán. Gottfried Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára az EU-csatlakozás hatásáról rendezett csütörtöki tanácskozáson elmondta: a magyar gazdaság az elmúlt 10 évben olyan mértékben integrálódott az unió gazdaságába, hogy a tényleges tagság nem okoz sokkszerű versenykihívást. Hosszabb távon azonban pótlólagos növekedési lehetőséget biztosít a gazdaságnak és szereplőinek egyaránt. A GDP növekedését évente 0,8 százalékponttal növelhetik a tagságból adódó előnyök.

Az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlása területén az elmúlt 10 évben Magyarország elöl jár, csaknem teljesen liberalizálta az áruk, a szolgáltatások és a tőke mozgását. Az áruk többsége már ma is vámmentesen vesz részt a kereskedelemben. Nem kivétel ez alól a mezőgazdasági termékek köre sem, ahol a forgalom 60-70 százalékát vámok nélkül bonyolítják az EU és Magyarország között. A tényleges csatlakozásig történő felkészülés legjelentősebb feladatának az agrárpolitikai és a strukturális alapokhoz kapcsolódó intézményrendszer létrehozását nevezte, valamint forradalmi változásnak tartotta a közigazgatásban várható intézményi reformot.