A devizaválság-kockázati lista élén hazánk

A külföldi befektetők Magyarország iránti bizalma jelentősen megcsappant a forinthoz kapcsolódó januári és a júniusi események okán. A Bank of America devizaválság-mutatóján hazánk a legkockázatosabb ország. Ennek az egyik oka, hogy az utóbbi időben erőteljesen megrendült a gazdaságpolitikai szereplők szavahihetőségébe vetett hit, hiszen a jegybank hol a nyílt piacon "játszott" a spekulánsok ellen, hol leértékelt, hol a kamatpolitikához nyúlt. A 9,4 százalékos tavalyi államháztartási hiányához képest a kormányzat idei, legfrissebb 4,8 százalékos célkitűzése igencsak ambiciózus, valószínűbb az öt és fél százalék.

Az árfolyamkockázat emellett abból fakad, hogy a fizetési mérleg növekvő hiányát a feltörekvő országok leggyakrabban árfolyam-korrekcióval - leértékeléssel - igyekszenek javítani, ez pedig óvatossá teszi az állampapírpiacon jelen lévő nagyszámú intézményi befektetőt, "spekulánst" és kivonulásra késztetheti őket. Hasonló veszély merül fel egy esetleges kamatcsökkentéskor, pedig erre szükség lenne, hiszen a jelenlegi kamatszint hosszú távon tarthatatlan. Az ERM-II-hez való csatlakozás is kétségeket ébreszt egyes elemzőkben. Ha Magyarország már 2004-ben belép, akkor legalább négy éven fix árofolyamot kell tartani, még akár tizenöt százalékos sávval is, ez pedig fenntartja a spekulációs támadás lehetőségét, mint a brit font vagy olasz líra példája mutatja.