A belgák jobban élnek, mint tavaly

Tovább javult a belgák életszínvonala - ez tűnik ki a brüsszeli statisztikai hivatal jelentéséből, amelyet a csütörtöki belgiumi lapok hoztak nyilvánosságra. A 2002-es jövedelembevallások szerint az egy főre jutó átlagos nettó adóalap 2001-ben 3,4 százalékkal volt magasabb Belgiumban, mint az előző évben. Ha figyelembe vesszük a 2,5 százalékos inflációt, a reáljövedelmek növekedése akkor is 0,9 százalékos. Az egy főre jutó átlagos adóalap Belgium egészét tekintve 24692 euró volt. Az adatokból kitűnik, hogy a már évtizedek óta tartó folyamatok tovább élnek, azaz az ország északnyugati fele, Flandria jobban gyarapodott a 3,8 százalékos növekedéssel, mint a délkeleti, franciaajkú lakosság lakta Vallónia, ahol 2,7 százalékos volt a bővülés. A konkrét adatok is jobbak a flamandoknál: egy főre 25565 euró jutott, míg a vallonoknál 23265 euróra rúgott az egy főre jutó adóalap. Ugyanakkor az ország leggyorsabban gyarapodó tartománya egy vallon terület, Luxembourg (ez nem azonos a hasonló nevű, Belgiummal szomszédos nagyhercegséggel). Itt 7,4 százalékos volt az egy főre jutó átlagos nettó adóalap bővülése 2000 és 2001 között. A leggazdagabb tartomány egyébként Brüsszel déli körzete, Brabant-Vallon: itt átlagosan 29509 eurós volt ez az adat. A gazdagodással párhuzamosan Belgiumban is nőnek a társadalom gazdagabb és szegényebb részei közötti különbségek. A belga települések közül 138-ban például csökkent az egy főre jutó nettó adóalap, s ezek a települések főleg a franciaajkú körzetekben, Mons, illetve Charleroi környékén találhatók.