Javuló kilátások a makrogazdasági mutatók alapján

A folyó fizetési mérlegre vonatkozó jóslatok a kiugróan magas áprilisi hiány után sem lettek borúlátóbbak, a gazdasági növekedés kilátásai pedig javultak: az elemzők már fél százalékponttal magasabb gazdasági növekedést jeleznek előre a következő két évre, mint néhány hónapja.

A júniusi felmérésben némileg nőtt az az elmaradás, amelyet az elemzők az euró 2010-es bevezetését tartalmazó középtávú kormányzati stratégiához képest látnak az államháztartási hiány és az infláció csökkenésében. A terv szerint az idén a GDP 4,6, jövőre 4,1 százalékára kellene csökkennie a költségvetési hiánynak a tavalyi 5,9 százalékról, az inflációnak pedig négy százalékra a jövő év végére a jelenlegi hét százalék feletti szintről.

Az elemzők már a program elfogadását követően is a tervnél 0,3 százalékponttal magasabb államháztartási hiányt és 0,2 százalékponttal magasabb inflációt prognosztizáltak. Az elmaradás várt mértéke az új felmérésben az államháztartást illetően 0,4, az inflációban pedig 0,3 százalékpontra növekedett.

A változások a Pénzügyminisztérium új deficit-előrejelzéseit és a májusi inflációs adatok publikálását követik. A minisztérium 1.012 milliárd forintról 1.045 milliárd forintra, azaz az egész éves terve 88 százalékára emelte első félévi deficit-várakozását, annak ellenére, hogy májusban az előrejelzésénél 108 milliárd forinttal alacsonyabb lett a hiány. Az infláció májusban az elemzők 7,2 százalékos várakozásánál magasabb lett, 7,6 százalék. Az elemzők becslései szerint a kormánynak mintegy 130 milliárd forintot kellene lefaragnia kiadásaiból, hogy teljesíthető legyen az idei deficitcél. A becslések 80 és 260 milliárd forint között szóródtak.

A konszenzus júniusra csak kis csökkenést vár az inflációban, a májusi 7,6 százalékról 7,5 százalékra mérséklődhet a fogyasztói árak növekedési üteme. Az év végére 6,2 százalékra, a jövő év végre pedig 4,3 százalékra lassulhat az infláció.

Az előrejelzettnél magasabb infláció, a lassan javuló államháztartási hiány és a vártnál jóval nagyobb, 1,07 milliárd eurós áprilisi folyó fizetési mérleg hiány az elemzők szerint óvatosabbá teszi a jegybankot és a korábbi reményekhez képest lelassítja a kamatcsökkentéseket.

Emiatt várhatóan a hónap második ülésén ismét változatlanul 11,5 százalékon, az Európai Unió legmagasabb szintjén hagyja az alapkamatot a Monetáris Tanács. A múlt hónapban még júniusra jeleztek egy 25 bázispontos kamatvágást az elemzők. Az új előrejelzésekben ez júliusra csúszott.

Az elemzők zöme már nem lát esélyt arra, hogy az év végére egyszámjegyű szintre csökkenjen a jegybanki alapkamat. A konszenzus egy hónapja még két százalékpontnyi kamatcsökkentést jelzett előre az év hátralévő részére, most csak másfél százalékpontot. A gyorsabb növekedés ugyan a költségvetési előrejelzéseken nem javított, de kedvezőnek mondható, hogy a külföldi befektetőket hasonlóképp aggasztó folyó fizetési mérlegre vonatkozó konszenzusok a kiugróan magas áprilisi deficit után sem növekedtek: 2004-re 6,5, 2005-re pedig 6,15 milliárd euró deficitet várnak a szakemberek - olvasható az összefoglalóban.