Judit
-2 °C
8 °C

Elutasítják a bankok a kamatkülönbözetadót

MTI
2004.09.29. 19:39
A bankok nem értenek egyet azzal, hogy a költségvetés által a következő két évben a szektortól beszedni kívánt évi 30 milliárd forintos többletteher szétterítésének alapja a kamatkülönbözet legyen. "A kényszerű tudomásvétel a bankok részéről a többletelvonás tényére vonatkozik" - mondta az MTI-ECO-nak Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára, megerősítve a Magyar Hírlap azon értesülését, hogy a bankok szakértői csoportot hoztak létre a közös megoldás kidolgozására. A főtitkár szerint a bankok és a kormányzat képviselőinek múlt heti megbeszélésén is elhangzott, hogy a kormányzat nyitott a javaslatokra, ha a bankok találnak egy mindenki számára jobb megoldást.

Nyers Rezső elmondta: a megoldás kimunkálására létrehozott szakértői csoportba a bankok jelentős része, 20-22 intézmény jelölt tagot. "Ilyen nagy horderejű ügyben nem lehet túlságosan szűkíteni a kört" - vélekedett a főtitkár arra a kérdésre, nem lassítja-e a munkát, ha ilyen nagy létszámú a bizottság. A javaslat kidolgozására és a konszenzus megteremtésére két hét áll rendelkezésre, az adótörvények parlamenti tárgyalásának időpontjáig ugyanis egyetértésre kell jutni - mondta a bankszövetség főtitkára.

"A kormány döntött a pénzügyi intézmények megadóztatásáról, ezt a kormánydöntést a múlt héten az akkor még miniszterelnök-jelölt Gyurcsány Ferenc ismertette a sajtóval - reagált Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium (PM) sajtófőnöke arra a felvetésre, hogy még sincs megegyezés a bankok és a kormány között. "A kormánydöntés alapján elkészült jogszabályt beterjesztették a parlament elé, és az - mint minden törvénytervezet esetében - a parlament döntése alapján válik törvénnyé. A módosító javaslatokat a kormánynak ismét véleményeznie kell" - tette hozzá a sajtófőnök. Gyurcsány Ferenc a múlt csütörtökön találkozott a bankok képviselőivel, s ezt követően kijelentette: a magyar bankok tudomásul vették a kormány azon igényét, hogy a költségvetéshez a következő két évben 30-30 milliárd forinttal járuljanak hozzá. Két egyenrangú megoldási lehetőségről van szó, vagy a társasági adó 16 százalékról 24 százalékra történő emeléséről vagy egy úgynevezett kamatkülönbözet adóról - mondta.

Erdei Tamás, a bankszövetség elnöke a megbeszélés után úgy vélekedett, a különadó így, hogy korlátozott időszakra szól, még elfogadható a bankok számára, megegyezés ugyan nem volt, de a bankok tudomásul vették a kormány álláspontját. A kormány végül a kamatkülönbözet megadóztatását választotta. A parlamenthez hétfőn benyújtott törvénytervezet szerint a kamatkülönbözetre kirótt 6 százalékos különadót a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményeknek kell megfizetniük a következő két évben. A különadót ráfordításként kell elszámolni, így kettős adóztatást nem eredményez.

Az új adófajta két állami tulajdonú szakosított hitelintézetet is érint, a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB) és az Eximbankot. Az MFB fizetési kötelezettsége az idei első félévi mintegy 9 milliárd forintos kamatkülönbözet alapján számolva meghaladja az 1 milliárd forintot. A fejlesztési bank számára egyébként a 2004. évi nyereség után 2,5 milliárd forintos osztalékadó előleget is előírt a kormány, idei teljesítéssel.

A különadó más hitelintézeteket is sújt, amelyek nem vagy kevéssé részesültek a lakástámogatási rendszer vagy a magas belföldi kamatszint áldásaiból. Ilyenek például a lízingcégek vagy a lakástakarék-pénztárak. Figyelembe vette ugyanakkor a kormányzat a takarékszövetkezetek tőkehelyzetét, így közülük azoknak, amelyeknek a saját tőkéje nem éri el a 250 millió forintot, s tagjaiknak nem fizetnek részesedést, nem kell a különadót megfizetniük. A többlettehernek a pénzügyi szektor tagjai közötti elosztására többféle ötlet van, így az arányok meghatározására szóba jöhet a mérlegfőösszeg, a piaci részesedés, a nyereségadó és a kamatkülönbözet is, igazságos megoldást azonban aligha lehet találni. Hogy mennyire nem mindegy, mire vetítik az adót, az OTP Bank példája mutatja, amelynek részesedése a bankrendszerben (a nem konszolidált adatok alapján) a mérlegfőösszeget tekintve 19 százalék, a saját tőke alapján 24,5 százalék, az adózás előtti profitot nézve 41 százalék, míg a nettó kamatbevételből 27 százalék.

A megoldás valószínűleg egy komplexebb mutató lenne. Az MTI-ECO értesülései szerint a korábbi ötletek közül a társasági adó felemelésével kapcsolatban jogi aggályok merültek fel, a kötelező tartalék kamatának megadóztatása a jegybankelnök ellenállásán bukott meg, az adómentes céltartalékolás lehetőségének megszűntetését pedig prudenciális okokból vetették el.

A bankok számára a legrokonszenvesebb megoldás a kamatadó kirovása lett volna (ennek mértéke jelenleg nulla százalék), ezt a betéteseket sújtó megoldást azonban a kormányzat politikai okokból nem támogatta. Felmerült az állam általi kötvénykibocsátás lehetősége is - az állam ez esetben árfolyamnyereség formájában jutott volna bevételhez -, de a konstrukció - így például a jegyzési arányok alapjának - kidolgozásához nem állt elegendő idő rendelkezésre.