Miklós
-7 °C
4 °C

Sikeres évet zárt tőzsde

MTI
2004.12.28. 16:25
Sikeres évet tudhat maga mögött a több mint 20 milliárd euró kapitalizációjú Budapesti Értéktőzsde, a BUX index 15 ezer pont közeli rekord értéket ért el 2004-ben, a napi átlagos részvényforgalom pedig 10 milliárd forint fölé emelkedett az előző évi valamivel több mint 7 milliárd forintról - nyilatkozta Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke az MTI-nek.

Hosszú idő után új bevezetésre is sor került 2004-ben, a Tőzsdeképes Cégek Klubjából tőzsdére került az első társaság, a Freesoft és gyakorlatilag visszatért a parkettra a BorsodChem. Részben a megnövekedett forgalom következtében a BÉT a 2004-es évet várhatóan egymilliárd forintos nettó nyereséggel zárja a tavalyi 129 milliós eredménnyel szemben. A nyereség emelkedéséhez az is hozzájárult, hogy befejeződött a kereskedési rendszer leírása, ami a tavalyi év költségvetését még érintette, az ideit viszont már nem.

A BÉT elnöke kifejtette: a kereskedést jellemző jó hírek mellett fontos esemény volt az idén a lezajlott tulajdonosváltás, aminek következtében stratégiai kezekbe került a tőzsde, és mára egy biztos, nyugodt szakmai háttérrel rendelkezik. Ez az új 68,8 százalékkal rendelkező tulajdonosi konzorcium, amely a HVB, az Erste, a Raiffeisen bankokból, a bécsi tőzsdéből és a bécsi elszámolóházból áll, egy hosszú távú stratégiai pályára állította a BÉT-et. "Ennek megvalósítása során a BÉT részese lehet egy közép-kelet-európai tőzsdeszövetség kialakításának, ráadásul alapító tagként" - mondta.

Szalay-Berzeviczy Attila a 2004-es év sikerei közé sorolta még, hogy sikerült elkerülni az árfolyamnyereség adó bevezetését, a tőzsde ennek érdekében vívott harcát jelentős politikai győzelemként értékelte. "Ez egy eddig soha nem tapasztalt erős karaktert kölcsönzött az intézménynek" - tette hozzá. A jövő évi tervekről szólva biztos pontként említette a BÁT-BÉT integráció megvalósítását. Az árutőzsde részvényeinek megvásárlását már az idén tervezte a BÉT, a tranzakció azért csúszik át 2005-re, mert még nem zárult le a brüsszeli versenyfelügyeleti eljárás, amely jóváhagyja a konzorcium tulajdonszerzését a BÉT-ben. "Februárra-márciusra rendeződhet ez a kérdés, és március elején összeülhet a közgyűlés, amely jóváhagyja a BÁT-részvények megvásárlását" - mondta.

A tőzsdeelnök szerint 2005-ben napirendre kerülhet a Keler Rt. kivásárlása is, az MNB jelezte ugyanis, hogy jövőre el kívánja adni az elszámolóházi részesedését. Hozzátette: ő személy szerint azt a megoldást szeretné a tulajdonosokkal elfogadtatni, hogy a Keler megvásárlása és integrálása legyen összekötve egy BÉT részvénykibocsátással és annak tőzsdei bevezetésével, ami egyben jó lehetőséget biztosíthatna az MNB-nek is a közel 7 százalékos BÉT részesedésének értékesítéséhez.

A tőzsdék és az elszámolóház integrációjánál azonban a tőzsde elnöke sokkal fontosabb feladatnak tartja a magyar magánszemélyek tőzsdei befektetéseinek növelését és a közepes magyar vállalatok tőzsdére segítését. Ebben véleménye szerint nem csupán a tőzsde érdekelt, hanem költségvetési szempontból az állam is. Reményei szerint jövőre 3-4 új bevezetéssel lehet számolni, a gazdasági klímától függően.

Ezzel kapcsolatban kifejtette: ma a részvények 80 százaléka külföldi befektetők kezében van, ami azt jelenti, hogy amikor jó formában van a reálgazdaság, rekordon van a BUX index, akkor nem a magyar társadalom gazdagszik, hanem a külföldi befektetők, noha magyar vállalatok termelik ezt a többletértéket. Az elmúlt egy évben közel 1.200 milliárd forinttal lettek gazdagabbak a magyar részvényeket birtokló külföldi befektetők. "Eközben a magyar nyugdíjpénztárak egyszámjegyű hozammal dicsekedve a kispadról nézték, hogyan duplázódik meg a BUX index" - mondta. Hozzátette: az osztalékadótól nem a magyar költségvetés hízik, hanem a külföldiek.

A nemzetközi tervekről a tőzsdeelnök elmondta, hogy a BÉT készül a varsói tőzsde privatizációjában való részvételre, együtt a bécsi tőzsdével. Konkrétumok még nincsenek, egyelőre nem tudni semmilyen részletet a lengyel kormány szándékáról, arról, hogy mennyi részvényt, milyen feltételekkel és mikor akar értékesíteni. "Egy biztos, olyan módon kell ezt a kérdést megközelíteni, hogy Varsó a privatizáció végén úgy kerüljön be a tőzsdeszövetségbe, hogy egyenrangú partnere legyen a bécsi és a budapesti tőzsdének" - fejtette ki Szalay-Berzeviczy Attila. A leendő közép-kelet-európai tőzsdeszövetségről elmondta: az elképzelések szerint a tagtőzsdéket egy közös tulajdonosi szervezet irányítaná, ami lehetővé tenné a döntést egy közös kereskedési platform kialakításáról. Jelenleg ugyanis a lengyelek Euronext rendszeren, a bécsiek Xetra rendszeren, a budapesti tőzsde pedig MMTS rendszeren kereskedik. Az optimális megoldás megtalálásához valószínűleg külső szakértő bevonására lesz szükség. "A cél az, hogy 2010-ig, az euró várható bevezetéséig, készen álljunk arra, hogy összenyissuk a kelet-európai piacokat" - mondta a tőzsdeelnök.