Világméretű vita a banánról

A latin-amerikai banántermelők hivatalos közvetítő kijelölését várják WTO-tól, s az EU-val folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan a Kereskedelmi Világszervezetet is szeretnék meggyőzni arról, hogy tonnánként 75 eurónál nagyobb összegű vám esetén a latin-amerikai banántermelők tönkremennek.

A különbség jelenleg óriási, hiszen az EU 230 eurós tonnánkénti vámot szeretne kiróni. A régi rendszerben egy bizonyos mennyiségig alacsony vámot kellett fizetniük a termelőknek, ha viszont ezt a kvótát túllépték, akkor az összeg ugrásszerűen nőtt. Az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni (ACP) államok egyenesen azt kérik, hogy számukra adómentes piacra jutást biztosítson az EU, míg a többi országoknak 275 euró legyen az importadó. Ezzel egy csapásra szereznének piacot, s egyben kizárnák a konkurenciát.

Bármit, csak fegyvert ne

Az már eldőlt, hogy 2006 januárjától a legkevésbé kifejlett országok a "Bármit, csak fegyvert ne" program keretén belül adómentesen juttathatják termékeiket az EU piacára. (Ezek az országok a banántermelésre alapozva biztosítanak vizet, lakhatást és oktatást a távoli, különösen elmaradott országrészeikben.)

Az ACP-országok ugyanakkor attól félnek, hogy a túl alacsony vámteher következtében ők kiszorulnak a piacról, s a latin-amerikai országok elárasztják olcsó banánnal a piacot.A latin-amerikai banánpiacot jelenleg két óriáscég, az amerikai Dole és Del Monte uralja. Costa Rica egyedül az európai piacra kerülő banán 28 százalékát szállítja. A másik oldalon: Kamerun és Elefántcsontpart együttesen az európai üzletekbe kerülő banán 10 százalékát szállítja.

A WTO döntését kilenc, a vám alacsonyan tartásában érdekelt latin-amerikai állam kérte március 30-án, a közvetítő kinevezése napokon belül megtörténik, megegyezés, illetőleg végső döntés az európai banánimport szabályozásáról három hónapon belül várható.