Nem változtatott a kamatminimumon az EKB

Az Európai Központi Bank (EKB) változatlanul, 2 százalékon hagyta irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. A piacon változatlan volt a meggyőződés, hogy az EKB nem emelhet, miután az idei gazdasági mutatók és előrejelzések rosszabbak a korábbiaknál.

Az euró ugyan gyengült az idén a dollárhoz képest, főleg, mert az amerikai Fed tavaly június óta már kilenc, egyenként negyed százalékpontos emelést hajtott végre, alapkamata most 3,25 százaléknál tart, és év végére 4 százalék az általános várakozás, azonban az euró gyengülése részint nem vészes, nem indokol beavatkozást, részint kifejezetten jól is jön az euróövezeti exportnak: legalább van mibe belekapaszkodnia a lassuló nyugat-európai GDP-növekedésnek, ha már a lakossági fogyasztástól nem remélhet támogatást.

Az euróövezeti infláció júliusban, tizenkét hónapra számolva, 2,2 százalékra gyorsult az EU statisztikai hivatalának hóvégi előzetes becslése szerint. Júniusban 2,1 százalékos, májusban 1,9 százalékos volt a tizenkét havi infláció. Az átlagos drágulás második hónapja, és növekvő mértékben meghaladja az EKB kamatpolitikája számára szigorúan irányadó, legföljebb 2 százalékos riadószámot. A fő inflációs adat persze az olajtól emelkedik, a maginflációs adatok Nyugat-Európa szerte azt jelzik, hogy belső eredetű árnyomás nincs - vagyis az infláció most pénzügypolitikai eszközökkel nem befolyásolható -, azonban semmiképpen sem teszi lehetővé a kamat enyhítését.

Az EKB júniusban 1,1-1,7 százalékra csökkentette idei euróövezeti GDP-növekedési előrejelzését a korábbi 1,3-1,9 százalékról. Jövőre 1,5-2,5 százalékra számít.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek a múlt hónapban, brüsszeli értekezletükön, erre az évre 1,3 százalékra csökkentették a GDP-növekedési várakozásukat a korábbi 1,6 százalékról. Néhány hónapon belül másodszor csökkentették az előrejelzést: az év elején még 2 százalékos növekedést jósoltak az euróövezetnek idénre.

A lassulás eddig folyamatos volt: az euróövezetben a tavalyi második negyedben 2,1 százalékos, a harmadik negyedben 1,8 százalékos, az utolsó negyedben 1,5 százalékos volt a GDP-növekedés, rendre az egy évvel azelőttihez képest.

Piaci elemzők úgy vélték az új szolgáltatási és feldolgozóipari felmérés után, hogy az EU vezető testületei esetleg eltúlozták becslésüket az idei euróövezeti GDP-növekedés lassulására, nem számoltak eléggé a külső piacok hatásával.

Azonban éppen szerdán derült ki, az euróövezeti szolgáltatások Reuters kezelte beszerzőmenedzser-mutatójából, hogy az irányzat talán lassacskán fordul. A mutató júliusról 53,5 pont lett a júniusi 53,1 pont után, 25-ik hónapja jelezve a teljesítmény - idén eddig stabil - növekedését.