MÁV: jó tapasztalatok az ütemes menetrendről

Az utasforgalom nyolc százalékkal nőtt azon a két elővárosi vonalon, ahol a MÁV bevezette az ütemes és a zónázó menetrendet - számolt be az egy éve bevezetett új típusú menetrend tapasztalatairól Devecz Miklós, a MÁV Rt. személyszállítási üzletágának vezetője hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. A nyolc százalékból három százalék a személygépkocsivalközlekedőktől, négy százalék a busszal közlekedőktől pártolt át a vasúthoz, egy százalék pedig most ismerkedik az új menetrenddel - közölte a MÁV felmérése alapján Devecz Miklós. A társaság árbevétele ennek köszönhetően 9,4 százalékkal nőtt - tette hozzá.

A MÁV Rt. 2004. augusztus 29-én a Budapest-Vác-Szob és a Budapest-Veresegyház-Vác vonalakon vezette be az ütemes és a gyorsított, úgynevezett zónázó menetrendet. A két vonalon az eladott jegyek száma 7 százalékkal, a reálértéken számított árbevétel 10 százalékkal nőtt.

Devecz Miklós a hatékonyság jeleként említette, hogy az egyszerűsített menetrendnek köszönhetően másfélszer annyi járat közlekedik a két vonalon, mint korábban. Ugyanakkor negyedére csökkent az utasok nélkül futó szerelvények száma.

A MÁV a jó tapasztalatok alapján a menetrendet több elővárosi vonalon is be kívánja vezetni, ehhez azonban a vágányok fejlesztése és bővítése szükséges, mivel sok esetben az Intercity- és gyorsvonatok akadályozzák az ütemes menetrend szerinti közlekedést. A főigazgató az MTI-nek elmondta: a hatékonyság-növekedés pénzben kifejezett összege mintegy 140 millió forintra tehető.

Szeptember 19-től a Budapest-Cegléd-Szolnok vonalon indítják el a monori betétjáratot, amely ütemesen fog közlekedni, a Budapest-Hatvan és a Budapest-Újszász-Szolnok vonalakon pedig vizsgálják a bevezetés lehetőségét - mondta az MTI-nek Gutiné Molnár Mária, terméktervezési osztályvezető.