A nyugat-európai konjunktúra élénkülésére számítanak
A gazdaság dinamizmusa tovább erősödik az Európai Unió új közép- és kelet-európai országaiban, de 2005-ben a reálértékben számított bruttó nemzeti jövedelem (GDP) emelkedése gyengébb lesz, mint amilyen az előző évben volt - állapította meg a hat vezető német gazdaságkutató intézet csütörtökön Berlinben közzétett, őszi jelentésében, amelyben a német GDP-növekedésre vonatkozó korábbi, 1,5 százalékos növekedési prognózisukat 1,2 százalékra módosították.
A privátfogyasztás a növekvő reáljövedelmek következtében ismét jelentősen megemelkedik az új EU-tagországokban. Egyes országokban, például Magyarországon a következő évben a pénzügyi politikától is impulzusok érkeznek majd. A beruházások ismét erősebben növekednek majd, mindenekelőtt Lengyelországban és Magyarországon, ahol az idei év folyamán lazították a pénzpolitikán - olvasható a jelentésben.
A berlini, az esseni, a kieli, a hamburgi, a hallei és a müncheni intézet szakértői úgy látják, hogy a nyugat-európai konjunktúra megélénkülése következtében az új tagországok kivitele is megerősödhet. Az inflációs ráta kevéssé fog változni, csupán Magyarországon fog érzékelhetően csökkenni az általános forgalmi adó tervezett csökkentése következtében. A foglalkoztatás szintje a legtöbb új tagországban a jó konjunkturális dinamika ellenére is csak mérsékelten emelkedik majd. A munkanélküliségi kvóta valamivel kisebb lesz, mivel a munkanélküliek fokozatosan elhagyják a munkapiacot.
A német kutatók azt prognosztizálják, hogy Észtország, Litvánia és Szlovénia jövőre nem csak az euróövezet "előszobájának" nevezett európai átváltási mechanizmus (ERM-II) előírásának felelhet meg, de teljesítheti többi négy konvergencia-kritériumot is.
A német gazdaság helyzetét nem rózsásan ítélik meg a kutatók. Azt jósolják, hogy jövőre a német GDP 1,2 százalékkal emelkedik, miután tavaszi jelentésükben még 1,5 százalékos növekedésből indultak ki. Az idei évre 0,8 százalékos növekedésre számítanak 0,7 százalék helyett.
A GDP-hez viszonyított német államháztartási deficit jövőre 3,1 százalék lehet, még mindig magasabb, mint amennyit a maastrichti megállapodásban előírnak (három százalék). Az idei évre 3,5 százalékos hiánnyal számolnak a szakemberek. Az idén átlagban 11,2 százalékos munkanélküliségi rátára számítanak, jövőre 10.9 százalékossal, miközben a fél évvel korábbi jelentésben előrejelzésként még 10,4 százalék szerepelt.