2,2 százalékos infláció az eurózónában

Az euróövezetben decemberben 0,3 átlagosan százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak novemberhez képest, és 2,2 százalékkal voltak magasabbak, mint 2004. decemberben, közölték az EU statisztikai hivatalában csütörtökön végleges adatként, megerősítve a január 4-i előzetes becslést. Ezzel az évi átlagis infláció 2,2 százalékos volt tavaly. Decemberben a tizenkét havi infláció az energiaárak nélkül 1,4 százalékra lassult a novemberi 1,5 százalékról, a teljes maginfláció 1,4 százalékos maradt, annyi, mint novemberben, a legújabb felülvizsgálatok szerint.

Az egész EU-ban decemberben átlagosan szintén 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ezzel az évi átlagos infláció az egész EU-ban is 2,2 százalékos volt tavaly. A tizenkét havi infláció Lengyelországban volt a legkisebb, 0,8 százalékos, és a leggyorsabb Lettországban, 7,1 százalékos. Tíz tagállamban gyorsult, tizenegyben lassult a tizenkét havi infláció. Magyarországról 3,0 százalékos tizenkét havi inflációt tart nyilván decemberről a hivatal. Novemberben az euróövezetben 2,3 százalékos volt átlagosan a tizenkét havi infláció. Az energiaárak visszaesésének hatása nagyobb volt, mint korábban becsülték. Az energiaárak egy hónap alatt átlagosan 3 százalékkal csökkentek, a tizenkét havi emelkedésük 10 százalékra lassult az októberi 12,1 százalékhoz és a szeptemberi 15 százalékhoz képest. Ily módon az energiaárak nélküli infláció nem gyorsult tovább, tizenkét hónapra 1,5 százalékos maradt, annyi, mint októberben. Szintúgy változatlan maradt novemberben, 1,4 százalékon, a tizenkét havi teljes maginfláció.

Az egész EU-ban novemberben átlagosan 2,2 százalékra lassult a tizenkét havi infláció. Lettországban volt a legnagyobb, 7,5 százalékos, és Finnországban a legkisebb, 1,0 százalékos. Magyarországról 3,3 százalékot tart nyilván az EU statisztikai hivatala, az októberi 3,1 százalék után.

Az infláció az euróövezetben szeptemberben, egyértelműen az energia drágulása miatt - szeptember elején tetőzött az olaj ára - már a tavalyi rekord szinten haladta meg az Európai Központi Bank (EKB) "legföljebb 2 százalékos" célszámát, azonban a maginfláció még nem jelzett belső inflációs nyomást. Az energiaárak nélkül a tizenkét havi infláció szeptemberben még csak 1,4 százalékra gyorsult az euróövezet átlagában az augusztusi, júliusi és júniusi 1,3-1,3 százalékról, ezt is nagyrészt a vámraktárakban visszatartott kínai textiláruk egyszeri, hiánykeltő hatása okozta, bár az átlagnál gyorsabban drágult az alkohol és a dohány is. Ennek ellenére az EKB, vezetőinek ismétlődő nyilatkozatai szerint, mind jobban tartott az energiaárak továbbgyűrűző, tartósabb hatásától. Ezen a várakozáson nem változtatott a tizenkét havi infláció októberi és novemberi gyengülése sem, annál is kevésbé, mivel az energiaárak nélkül is a tizenkét havi infláció gyorsulása októberben már hangsúlyosabb lett az euróövezetben, 1,5 százalékra emelkedett, és a teljes maginfláció - infláció az energiaárak, az élelmiszerek és az alkohol és a dohány ára nélkül - is megindult fölfelé, 1,4 százalékos volt tizenkét hónapra, miután előzőleg három hónapon át rendre 1,3 százalékos volt.