Irán kivonja pénzét Európából

Teherán szemlátomást komolyan veszi az ENSZ szankciókkal való fenyegetést, mert elkezdte az európai bankokban elhelyezett betéteinek kivonását. A politikai helyzet eközben egyre átláthatatlanabbá válik.

Irán továbbra is az állítja, atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál. Washington szerint viszont immár nincs miről tárgyalni az atomfegyver megszerzésére törekvő iszlám állammal.

Irán eltökélten folytatja egy ottani olajtőzsde idei márciusi megnyitásának előkészületeit, ahol - a dollárra mérendő csapás céljával - euróért adnák az ismét gyorsan dráguló energiahordozót.

Az iráni betétek kivonásának hírét egy teheráni keltezésű jelentésében a Reuters közölte az ottani központi bank kormányzójára hivatkozva. Ebrahim Sheibani arról nem szólt, hová utalják a pénzt, a hírügynökség szerint azonban célország lehet Indonézia, Malajzia, esetleg Thaiföld, ahol a betéteket esetleg álcázva, cégek számláin helyezik el, alaposan megnehezítve a Biztonsági Tanács esetleges szankcióinak érvényesítését.

Irán valutatartalékait 30-50 milliárd dollár közöttire becsülik, amelyet mindazonáltal nem lehet maradéktalanul eltüntetni, mert akkor az ország hiteltelenné válna a külgazdasági kapcsolataiban, és a folyó kereskedelmi ügyleteinek finanszírozása is bizonytalanná válna. Svájc elvileg szóba jöhet célországként, egy ENSZ BT-határozattal szemben azonban kétséges, hogy az alpesi ország meddig tudná tartani a frontot.

Teheránt szemlátomást az 1979-es iszlám forradalom után szerzett tapasztalatai késztetik óvatosságra, amikor az USA egyszerűen befagyasztotta Irán követeléseit, amelyek sorsa máig tisztázatlan.