Tízezer bérlakást egy év alatt

Évi 10 ezer bérlakás építését javasolja a Társaság a Lakásépítésért Egyesület úgy, hogy a bérlakásokat közhasznú szervezetek építenék, így az összes új lakás száma szerintük elérhetné évente az 50 ezret. A társaság csütörtöki budapesti konferenciáján Wolfgang Amann, az I. IBW osztrák kutatóintézet ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az államtól az építők adókedvezményt kapnának cserébe viszont a nyereségüket újabb építésre fordítanák. Az osztrák kutatóintézetet bízta meg az egyesület, hogy dolgozza ki a közhasznú lakásépítés koncepcióját. A modell szerint egy 160 ezer forintos nettó jövedelemmel rendelkező család körülbelül 32 ezer forintot tud lakbérre költeni, amennyiben a valós bérleti díj ennél több lenne, úgy a különbséget az állam, illetve a helyi önkormányzat vállalhatná. A cél az lenne, hogy megváltozzon a jelenlegi helyzethez, amikor egy ugyanolyan lakás lakbére és a rá felvett hitel havi törlesztő részlete alig különbözik. A lakbár harmada legyen csak a törlesztő részletnek.

A konferencián kiosztott munkaanyag szerint az évi 10 ezer lakással számoló modell kezdetben 2,4 milliárd forint állami támogatást igényelne, majd 2010 után, amikor már valóban 10 ezer lakás épülne évente 12 milliárd forintba kerülne.

A rendezvény második részében a pártok lakáspolitikusai nyilatkoztak a koncepcióról. Mádi László (Fidesz) úgy vélte, hogy a jelenlegi 32 ezer forintos lakbér és a havi törlesztő részlet egyensúlyban van, így nincs ami a bérlakás felé billentse el a mérleg nyelvét. (Ma svájci frank alapon 20 éves futamidőnél körülbelül 4 millió forint hitel törlesztő részlete a havi 32 ezer forint.) Horváth Csaba (MSZP) szerint a modell egybevág a pártja által meghirdetett bérlakás koncepcióval, bár ő 50 ezer forint havi lakbérnél vélte egyensúlyt a tulajdonba kerülő lakásra felvett törlesztő részlet és a lakbér között. Elmondta, hogy még a Fidesz kormánya által indított állami támogatással felépült bérlakások száma 12.713 volt 5 év alatt, 63 milliárd forint állami támogatással. Ezt a szocialista lakáspolitikus túl drágának vélte. Horváth Csaba elmondta: a múlt évben az állam közel 200 milliárd forintot fordított a lakáshitelek támogatására. Szerinte, amikor Magyarország belép az eurozónába ez az összeg felszabadul, mert csökkennek a kamatok, így ebből lehet majd a szociális bérlakásépítést támogatni. Pettkó András (MDF) szintén egy olyan modellt vázolt fel, amelyben a bérlakások inkább privát pénzből épülnének és a helyi önkormányzatok a lakbérhez adnának támogatást.