Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

4,6 százalékos GDP emelkedést várnak Romániában

MTI
2006.03.13. 11:44
A román gazdasági növekedés az idén 4,6 százalék lesz, a tavalyi - előzetesen becsült - 4-4,5 százalék után, a román akadémiai társaság (SAR) becslése szerint. Az infláció meghaladja majd a román nemzeti bank 5 százalékos, plusz/mínusz 1 százalékpontos célkitűzését, és év végén 7,1 százalékos tizenkét havi adat várható a SAR szerint. Tavaly decemberben 8,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció, akkor is meghaladva a központi bank év közben fél százalékponttal emelt, 6,5-8,5 százalékos célsávját, és januárban 8,9 százalékosra gyorsult. A román központi bank elnöke, Mugur Isarescu a maga részéről 6,5 százalékot tartott lehetségesnek decemberre, egy februári nyilatkozatában.

Romániában tavaly csökkent először az infláció egyszámjegyűre az öt évvel ezelőtti több mint 40 százalékról. Az évi átlagos infláció 9,0 százalékos volt a 2004-es 11,9 százalék, a 2003-as 18,3 százalék, a 2002-es 22,5 százalék, a 2001-es 34,5 százalék és a 2000-es 45,7 százalék után. A társaság előrejelzése szerint csökken a folyómérleg hiánya is.

A SAR szerint a legnagyobb kihívást a közszolgáltatások árainak az uniós árakhoz való közelítése , valamint a bérnövekedés és a fogyasztói hitelek növekedése jelenti majd. Románia idei folyómérleghiánya várhatóan 8,2 százalék lesz, a tavalyi 9,2 százalék után.

A román miniszterelnök-helyettes korábbi nyilatkozata szerint teljesíthető országa csatlakozása az EU-hoz 2007 elejétől, egyidejűleg azonban több belgazdasági problémát orvosolni kell. Gheorghe Pogea szerint a GDP növekedése a várt 6 százalék helyett körülbelül 4 és fél százalék lett 2005-ben, de az állami költségvetési helyzet javult, a deficit a GDP 1 százalékáról 0,8 százalékra mérséklődött. Románia gazdasági növekedése 2004-ben 8,3 százalékos, 2003-ban 4,9 százalékos volt A kormány második embere szerint eredmény, hogy mintegy 7 százalékponttal 8,6 százalékosra mérséklődött tavaly év végére a tizenkét havi infláció, mindazonáltal a vártnál rosszabb volt. Kijelentette, hogy mindezek után szükségtelennek látszik újabb készenléti megállapodás megkötése az IMF-fel. Ezt elsősorban azzal indokolta, hogy az uniós tagság megléte esetén ilyen megállapodások már nem szokásosak. Mint emlékezetes, a kelet-európai ország még készült ilyen hitel felvételére a múlt évben, egy korábbi megállapodás folyományaként, de végül deficitértékelési vitában bonyolódott a nemzetközi pénzügyi szervezettel és a hiteltárgyalások már hónapokkal ezelőtt megszakadtak.