Nem adhatja el a Jukosz a külföldi részesedéseit

A moszkvai döntőbíróság megtiltotta a Jukosznak külföldi részesedései eladását a megrendült orosz olajcég ellen indult csődeljárás keretében.

A bíróság, amely június 27-re tűzte ki az érdemi csődtárgyalást, csütörtökön helyt adott Eduard Rebgun felügyelő biztos kérelmének, hogy engedélye nélkül a Jukosz ne adhasson el semmilyen 30 millió rubelnél (alig több mint egymillió dollárnál) értékesebb vagyonrészt, és ne vihessen véghez jelentős változásokat olyan vállalatokban, amelyekben 50 százaléknál nagyobb részt birtokol.

A Jukosz akadozó tárgyalásokat folytatott a litvániai Mazeikiu Nafta finomítóban birtokolt 53,7 százalékos pakettjének eladásáról a 40,66 százalékos tulajdonos vilniusi kormánnyal. A Jukosz tulajdonrészére pályázott a lengyel PKN-Orlen, az orosz Lukoil, az orosz-brit TNK-BP és a kazah KazMunaiGas.

Algirdas Brazauskas litván miniszterelnök kilátásba helyezte a Mazeikiu Nafta államosítását, ha nem jön létre gyors egyezség a Jukosszal részesedésének eladásáról. A litván ellenzék jelezte, hogy Brazauskas lemondását fogja követelni, ha a finomító az orosz állami Rosneft kezére kerül.

A Rosneft, amely a Jukosz főegységét egy múlt év végi kétes kényszerárverés után megszerezte, kedden átvette a csődeljárás kezdeményezőjének szerepét, miután megvette egy nyugati bankcsoporttól a Jukosszal szembeni félmilliárd dolláros követelését. A csődkeresetet a bankok nyújtották be három hete a moszkvai döntőbíróságon, amely azonban az ügyben tartott keddi első ülésén hozzájárult ahhoz, hogy átadhassák felperesi jogukat a Rosneftnek.

Moszkvai megfigyelők szerint az elidegenítési tilalommal a felügyelő biztos azt akarja meggátolni, hogy a Jukosz törleszthesse tartozását a Menatep csoporttal szemben (amely a főrészvényese) és minden olyan hitelezővel szemben, amelyek nem kötődnek az orosz államhoz és a Rosnefthez.