Mária
-7 °C
3 °C

Növelni kéne a kutatásra fordított összegeket

MTI
2006.04.21. 14:52
Az EU kutatási biztosa szerint a következő években növekszik a tagországok felelőssége saját kutatási kiadásaik növelésével kapcsolatban, mivel az unió költségvetéséből az eredetileg tervezettnél kevesebbet fordíthatnak ilyen célokra a 2013-ig tartó időszakban.

Janez Potocnik EU-biztos a versenyképességgel foglalkozó uniós miniszterek pénteken Grazban megnyílt infromális jellegű találkozóján emlékeztetett arra, hogy eredetileg 73 milliárd eurót szántak kutatásokra, ám azt mintegy 30 százalékkal csökkentették, így 54 milliárdot biztosítanak a büdzséből ilyen célokra.

A biztos a kétnapos tanácskozás nyitó napján felhívta a figyelmet arra, hogy az áprilisi egyeztetések alapján kiegészítően 300 millió eurót biztosítanak még kutatásokra. Leszögezte, hogy ez a döntés fontos politikai jelzése annak, hogy az EU milyen prioritásokat akar szem előtt tartani. Kifejtette, hogy 2007-ben a 25-ök 5,5 milliárd eurót költhetnek kutatási programokra, ami azonban alig valamivel haladja meg az előző kutatási keretprogram költségvetésének az értékét. Hozzáfűzte azonban, hogy 2013-ra a kutatásokra fordítható EU-összegek meghaladják majd a 10 milliárd eurót.

Mindezekkel összefüggésben emelte ki a tagországok felelősségét saját kutatási kiadásaik növelésével kapcsolatban. Elisabeth Gehrer, az EU soros elnökségét betöltő Ausztria oktatási minisztere a találkozó megnyitásakor annak a reményének adott hangot, hogy a kutatási költségvetési keret elosztásáról még az osztrák EU-elnökség ideje alatt egyetértést lehet kialakítani. Potocnik biztos szerint az év második felében erről végeleges döntés is születhet, ha az osztrák elnökség alatt sikerül megállapodni a kutatási költségkeret felhasználásáról.

A kétnapos fórum résztvevői - közöttük Magyarország képviseletében Gottfried Péter, a Miniszterelnöki Hivatal Európai Ügyek Hivatalának az elnöke - a kutatásokra fordítható uniós összegek elosztásán kívül a szolgáltatások irányelveiről is véleményt cserélnek, valamint a globalizációval is összefüggő kérdéseket tekintenek át.

Günter Verheugen, az EU ipari biztosa pénteken Grazban beszámolt arról, hogy a tagországok képviselői kétnapos véleménycserét folytattak a GMES-rendszer (Global Monitoring for Environment and Security) infrastrrktúrájának a kialakításáról. A Galileo mellett ez a műholdas rendszer lesz az EU "második zászlóshajója" a világűrben, amely 2012-től figyelmeztet majd földi hálózattal összekapcsolva egyebek között a lavinák, az áradások és más természeti katasztrófák kialakulásának a veszélyére, ellenőrzi a tartályhajók katasztrófáinak környékét, valamint elemzéseket tesz lehetővé a mezőgazdasággal vagy a környezetvédelemmel kapcsolatban is.

A program költségvetése 2,3 milliárd eurót emésztene fel. A 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakban 2,9 milliárd eurós ráfordítást terveztek biztonsági kiadásokra és a világűrrel kapcsolatos kutatásokra, azonban ebből az összegből a GMES-en kívül más programokat is finanszírozni kell, így egyelőre nincs még végleges döntés a források felhasználásáról.