Kölcsönös nyitás a munkaerőpiacon

Nem zavartuk egymás munkaerőpiacait - fogalmazott Csizmár Gábor munkaügyi miniszter az európai uniós tagállamokon belüli részben szabad munkaerő-áramlás hatásairól, utalva arra, hogy az EU régi tizenöt tagállamában még mindig több a nem EU-s államokból érkezett külföldi munkavállaló, mint az új tagállamokból érkező. Idén május elsején négy EU-s tagállam - Finnország, Görögország, Spanyolország és Portugália - csatlakozott a már 2004. májusa óta szabad munkavállalást biztosító Nagy-Britanniához, Írországhoz és Svédországhoz, így most már 7 uniós ország és az Európai Gazdasági Térséghez tartozó Izland kínál korlátlan munkavállalást az új EU-tagok lakóiank. További csatlakozó lehet Hollandia, ahol a kormány a teljes nyitást javasló törvénytervezetet készített, ám arról csak ősszel dönt a parlament.

A munkaerőpiacukat korlátlanul meg nem nyitó országok közül négy (Belgium, Franciaország, Luxemburg és Olaszország) jelentős könnyítéseket vezetett be. Belgiumban a hiányszakmákban (régiónként változik ezek listája) 5 napon belül kiadják a munkavállalási engedélyt. Franciaországban 61 szakmában az ottani munkaerőviszonyok vizsgálata nélkül kiadják a munkavállalási engedélyt, ugyanez a helyzet Luxemburgban, ha valaki a mezőgazdaságban, a vendéglátóiparban akar elhelyezkedni vagy szőlőműveléssel akar foglalkozni. Olaszországban a nyolc új, volt szocialista tagállam összesen 170 ezres kvótát kapott az eddigi (ki nem töltött) 79 500-as helyett. A magyar munkaerő-piaci szabályozók is változtak május elsejétől, a viszonosság jegyében minden ország állampolgáraira ugyanolyan szabályok érvényesek, mint amilyeneket az az ország ránk alkalmaz.