Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Jól költjük az uniós pénzeket

MTI
2006.05.25. 13:47
Magyarország élen jár az Európai Unió kohéziós forrásainak felhasználásában, a 2004-2006. közötti időszakban rendelkezésre álló keret 98 százalékát már lekötötte - mondta Halm Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elnökhelyettese csütörtökön a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok fejlesztéseinek finanszírozási lehetőségeiről rendezett szakmai konferencián.

A legfrissebb adatok szerint az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) kiírásaira 35 ezren pályáztak, 16 ezren nyertek. Az elnökhelyettes szerint a 2007-2013. évekre szóló második Nemzeti Fejlesztési Terv uniós befogadását követően várhatóan még az idén kiírhatók lesznek a pályázatok a 2007. január elseje utáni kohéziós források felhasználására.

Míg a 2004-2006. évi első Nemzeti Fejlesztési Tervben a három év alatt 3 milliárd euró kohéziós támogatás állt rendelkezésre, addig a 2007-2013-as időszakban évente lehet 3 milliárd euró támogatással számolni. Az elnökhelyettes megjegyezte: a következő fejlesztési időszakban az uniós forrásokból megvalósuló programokhoz általában 15 százalék saját erőt kell biztosítani, ami kisebb arány a jelenleginél.

A következő időszak jövőképének megfogalmazásánál célként szerepel a több munkahely, a magasabb bérek, a hosszabb és egészségesebb élet, az otthonteremtés biztonsága. A második Nemzeti Fejlesztési Tervben fő cél Magyarország sikeressé tétele. Hangsúlyt kap a tudásalapú gazdaság és társadalom megteremtése, a fejlesztési pólusok létrehozása, a komplex programok kialakítása, az ország gazdasági, szellemi, kulturális vonzerejének növelése.

A főbb fejlesztési területek között említette az elnökhelyettes a gazdasági versenyképességet, az emberi erőforrást, a környezetet, a területi koordinációt igénylő, regionális szintű beruházásokat, valamint a kormányzás hatékonyságának növelését, a reformok támogatását.

A konferencián Katona István, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) ügyvezető igazgatója a Sikeres Magyarországért hitelprogramok lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Utalt arra, hogy 11 fejlesztési célra lehet hitelt igénybe venni a programok keretében. A programban 545 milliárd forint keret áll rendelkezésre, amelyből a vállalkozás-fejlesztésre 310 milliárd, agrárfejlesztésre 40 milliárd, önkormányzati infrastruktúrára 135 milliárd, a bérlakásépítésre 60 milliárd forint fordítható.

A konferencián Kállay László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy a jövőben az állami támogatásokban fokozatos váltás következik be. Egyre kisebb lesz a vissza nem térítendő támogatás aránya és mértéke, a források bővülésében a pénzpiac növekvő lehetőségei nagyobb szerepet kapnak.