Pozitív adóslistát szeretne a PSZÁF

A pozitív adóslista létrehozása mellett érvel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által készített tanulmány, amely a lakossági hitelinformációs rendszereket elemzi. Az európai hitelnyilvántartás nagyon sokszínű, olvasható az elemzésben. Egyes országokban csak negatív (a hátralékos adósokat tartalmazó) lista létezik, míg másutt csak pozitív listát készítenek (ebben valamennyi hiteladóst nyilvántartanak). A pozitív listák ott terjedtek el, ahol a lakosság nagyon eladósodott. Ez rendszerint együtt jár a kamat emelkedésével és az ingatlanpiaci kockázattal is. Ebbe a körbe tartozik - többek közt - Németország, Ausztria, Belgium és az Egyesült Királyság is.

A magyar hitelinformációs rendszer kiépítése 1993-ban kezdődött, a ma Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) néven működő nyilvántartás negatív jellegű, tehát a problémás adósok adatait tartalmazza (külön a céges, és külön a magánszemély adósokét). A magánszemélyek rendszerébe a hitel törlesztését elmulasztók, a bankkártyával visszaélők, valamint a saját magatartásuk miatt elutasított hitelfelvevők kerülnek be. A Bankszövetség 2002-ben szeretett volna egy pozitív adóslistát is létrehozni, de azt az adatvédelmi biztos elutasította. A tanulmány megjegyzi, hogy a lakosság eladósodottsága Magyarországon is egyre nagyobb, a pozitív adóslista ennek fékezését - mint közérdeket - szolgálná.