Segélyekkel próbálják talpra állítani Jugoszláviát

A Világbank szerint a teljesen padlóra került jugoszláv gazdaság újjáépítéséhez a következő 3-4 év alatt legalább négymilliárd dollárra lesz szükség - írta hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A fenti összeg háromnegyedét vissza nem térítendő juttatásként kell majd folyósítani Belgrádnak. A jugoszláv gazdaság ugyanis annyira szétzilált állapotban van, a szegénység és az eladósodottság olyan nagy mértékű, hogy további pénzügyi terhek (hitelek) szóba sem jöhetnek. A Világbank arra számít, hogy a június 29-én Brüsszelben tartandó nemzetközi donorkonferencián a nemzetközi és a kétoldalú szervezetek megfelelő ígéretekkel állnak elő. Ez azonban egyelőre valószínűtlennek tűnik, ugyanis bizonytalan az Egyesült Államok részvétele. Az amerikai kormány csak akkor hajlandó küldöttséggel képviseltetni magát, ha a jugoszláv parlament határidőre elfogadja azt a törvényt, amely szabályozza a belgrádi kormány együttműködését a hágai bírósággal, lehetővé téve háborús bűnösök - mindenekelőtt Slobodan Milosevic korábbi elnök - kiadatását. A Párizsi és Londoni Klubban tömörült hitelezőkkel is meg kellene állapodnia Jugoszláviának, az adósság átütemezéséről. Belgrád e két csoportnak összesen 12,2 milliárd dollárral tartozik. A Világbanknál arra számítanak, hogy - miként 1996-ban Bosznia-Hercegovina esetében - a hitelezők elengedik a jugoszláv adósság 66 százalékát, a fennmaradó hányadot pedig 23 éves törlesztésre átütemezik; a visszafizetést hat évnyi türelmi idő lejárta után kellene elkezdenie Belgrádnak.