Egyre kisebb lakásra telik

Az Otthontérkép adatai alapján lakásokban nézve kevesebbet ért a pénzünk tavaly, mint 2014-ben. Az időszak alatt az átlagos nettó jövedelem három százalékkal emelkedett, az ingatlanárak viszont majdnem ötször ennyire, 13,8 százalékkal. A válság óta tartó bérnövekedés tehát megtorpant, az ingatlanárak emelkedése viszont nem igazán. 

Alább a térképre kattintva meg is nézheti.

Ezek a megvalósult árak az adóhivatal adatai alapján, tehát nem arról van szó, hogy ki mennyiért kínálja az ingatlanját. Azt pedig nincs miért feltételeznünk, hogy jobban csalnánk mint korábban, azaz még kisebb összegről jelentenénk be hivatalosan az adásvételt. 

Románia szintjén

„Az immár két éve tartó hazai lakáspiaci áremelkedés, ami először Budapest belvárosában érződött, majd egyre kijjebb gyűrűzve mára elérte a legtöbb magyar nagyvárost is, nem csak a kínálati árakban és a félhivatalos statisztikákban, hanem a lehető leghivatalosabb forrás, az adóhivatal adataiból is látványosan visszaköszön" - mondta Ditróy Gergely az Otthontérkép munkatársa. 

Ez azt jelenti, hogy mondjuk egy 2014-ben 15 milliót érő lakás egy 10-20 százalékos árnövekedés után már csak 16-17 millióért lett tavaly eladható. Persze átlagosan még mindig nem szálltak el igazán a lakásárak, inkább Románia szintjén vagyunk ezen a területen is. A hazai lakásárak nem hogy a cseh vagy a szlovén (ahol közel dupla az átlagos négyzetméterár), de még a szlovák és a horvát árakkal sem versenyeznek. Illetve nálunk még mindig nagy a különbség a felkapott Budapest és a nagyobb városok, illetve a kisebb városok és települések ingatlanjai iránti kereslet közt. 

Ditróy szerint további áremelkedés várható, miután idén több mint ezer ingatlanfejlesztés indul be. Vidéken viszont a új, csok-os családi házat építők tovább nehezíthetik majd az egyébként is nehezen eladható ingatlanok tulajainak helyzetét. 

Nem milliomos fővárosiaknak a legnehezebb

Az Otthontérkép megyei bontásban is megvizsgálta az értékesítési ár és a nettó jövedelem viszonyát. A legnehezebb helyzetben ebből a szempontból a budapesti lakásvásárlók vannak, hiszen havi fizetésükből kevesebb mint 1 négyzetméternyi ingatlanra futja. Az ingatlanárak területi különbségei itt is erősen megmutatkoznak. Jó példa erre Nógrád megye, ahol csaknem 2 négyzetméterre telik egy havi nettó fizetésből. Ez azonban nem a magas béreknek tudható be, sokkal inkább az ingatlanállomány alacsony árszínvonala okozza.

Soroksár és Csepel a legkevésbé felkapott

A legdrágábban Budapesten cseréltek gazdát az ingatlanok, átlagosan 274 ezer forintos négyzetméteráron. Ezt követi Győr-Moson-Sopron és Pest megye. A legkevesebbet, kevesebb mint 85 ezer forintot, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében kellett fizetni egy négyzetméterért.

Az ingatlanárak emelkedése leginkább a fővárost érintette, itt ugyanis 2014-hez képest minden kerületben legalább 15 százalékkal nőttek a négyzetméterárak. A legdrágább kerületnek az V. és a II. kerület bizonyult, ahol több mint 400 ezer forintos négyzetméterárakkal találkozhatunk. A legolcsóbb városrészek a XXIII. és a XXI. kerület, ahol valamivel több mint 170 ezer forintos négyzetméteres árral lehetett számolni.