Felfuthatnak idén a lakáshitelek

Az új lakáshitelek állománya is bővülhet az idén - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója hétfőn Budapesten háttérbeszélgetésen, amelyen a jegybank szakemberei bemutatták az MNB új, Lakáspiaci jelentés című elemzésének idei első kiadványát, írja az MTI.

Virág Barnabás elmondta: tavaly a lakásárak több mint 10 százalékkal emelkedtek, és a lakáspiaci forgalom is bővült. Az élénkülés azonban mind az új és használt lakások piacát, mind az ország térségeit tekintve eléggé eltérő. Az MNB ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az új lakáshitelek volumene mintegy 50 százalékkal emelkedett 2015-ben, ezzel együtt a lakáshitelek teljes állománya 4,6 százalékkal csökkent tavaly.

A népességcsökkenés és a munkaerőhiány visszahúzza az ingatlanpiacot

Az ügyvezető igazgató elmondta: a lakáspiac kiemelten fontos a jegybank számára, a piac folyamatai ugyanis nemcsak a pénzügyi stabilitási kérdésekkel állnak kapcsolatban, hanem alapjaiban meghatározzák a gazdaság rövid és hosszú távú növekedési kilátásait is. A lakáspiaci folyamatok, és különösen a lakásárak ingadozása a háztartások vagyoni helyzetén keresztül befolyással van a lakosság megtakarítási és fogyasztási döntéseire, a jelzáloghitel-fedezetek révén pedig a pénzügyi intézmények portfóliójára, nyereségességére, hitelezésére - sorolta Virág Barnabás.

Elmondta: a makrogazdasági környezet általánosságban az ingatlanpiac élénkülését hozta, 2015-ben jelentős növekedést lehetett tapasztalni a hazai lakáspiacon. Nőttek a reálbérek, ezek emelkedésével párhuzamosan nőtt a háztartások jövedelmének vásárlóereje, miközben a hosszú távú munkapiaci kilátások érdemben javultak. Az alacsony kamatok pozitív hatást fejtettek ki, egyrészt növelték a keresletet a lakások iránt a kedvező finanszírozási költségek révén, másrészt jelentős befektetési célú keresletet támasztottak a lakáspiacon - magyarázta az ügyvezető igazgató.

Virág Barnabás elismerte: a lakáspiaci kereslet általános élénkülését valamelyest fékezi a hazai demográfiai helyzet. Az aktuális kivetítések szerint a csökkenő népességszám hosszabb távon korlátozza a keresletet, a belföldi elvándorlás miatt a fővárosban és környékén, azaz Pest megyében, illetve az észak-nyugati megyékben, így Győr környékén bővült jelentősen a lakáspiaci kereslet. A lakáspiac kínálati oldalán a nem teljesítő jelzáloghitelek mögötti nagyszámú fedezetet jelentő ingatlan, a bankok visszafogott hitelkínálata és az építőipar munkaerőhiánya visszahúzzák az ingatlanpiacot.

Felemás a magyar ingatlanpiac

Elmondása szerint a lakáspiac területi megbontásban sem mutat egységes képet. Az élénkülés főként a budapesti és a nagyobb településeken található használt lakások piacán volt érzékelhető, az új lakások esetében és a kisebb településeken nem történt érdemi javulás. A kiadott építési engedélyek száma 30 százalékkal nőtt 2015 során, míg ugyanezen időszak alatt az új építések száma csökkent, amit az ingatlanfejlesztők - a lakáspiaccal kapcsolatos kormányzati intézkedések miatti - kivárása idézhetett elő.

A kormány által 2016 elején hozott intézkedések jelentősen befolyásolják az új lakások piacát, elősegítve ezzel a lakáspiac kiegyensúlyozottabb élénkülését. A családok otthonteremtési kedvezményének (csok) kibővítése jelentős többletkeresletet generálhat ezen a piacon, az új lakások áfájának csökkentése elősegítheti az elmaradt beruházások megvalósulását. Hozzáfűzte:

Elismerte: a bankok lakáshitelezésében megfigyelhető, hogy a hitelezési feltételek alig változtak, a lakáshitelek kamatai átlagban 4 százalékponttal magasabbak a jegybanki alapkamatnál, tehát a bankok továbbra is jelentős felárral dolgoznak ebben a hitelezési szegmensben. Az élénkülés egyelőre leginkább a használt ingatlanok iránt jelentkezik - mondta Virág Barnabás.