Gellért, Mercédesz
10 °C
15 °C

Ön szereti az otthonát? Nem? Nem lepődtünk meg

2016.08.10. 07:31
Önnek van lakása? Az elmúlt tíz évben egy csomót költött felújításra? Mégsem szereti az otthonát, amit túlzsúfoltnak érez, és szívesen elköltözne belőle, csak nem tud? Gratulálunk, ön az átlagos magyar lakástulajdonos! Akiből egyébként egyre kevesebb van: bár még mindig inkább lakástulajdonosok szeretnek lenni a magyarok, de már egyre több a bérlő. A KSH legújabb lakáspiaci tanulmányából az is kiderül, hol lakik a magyar, és hogy hiába van sok üres lakás.

Rengeteg ház és lakás üresen áll Magyarországon, és hiába lenne hatalmas igény a bérelhető lakásokra, mégsem adják ki ezeket. Az ellentmondás csak látszólagos, valójában leginkább a falvak kezdenek kiürülni, ahol az ingatlanok alig érnek valamit, miközben a többség a városba költözne, ahol egyre drágább lakáshoz jutni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) készített egy elég részletes kutatást a magyarországi lakáskörülményekről, amelyből az elmúlt 10 év trendjeire lehet rálátni. Ez a tíz év különösen fordulatos volt az ingatlanpiacon. 2005-ig tartott a rendszerváltás utáni első nagy lakáspiaci fellendülés, aminek a 2008-as válság vetett véget. Jött a hitelválság és a lakáspiac visszaesése, ami az ország egyes részein az ingatlanok drasztikus mértékű elértéktelenedésével járt együtt.

Csaknem minden hetedik lakás üres

Az egyik legérdekesebb kutatási eredmény, hogy kiderült, tovább nőtt az üres lakások aránya az országban.

Az országban található nagyjából 4,4 millió lakás 12,7 százalékában, közel 560 ezer lakásban nem lakik senki.

Ezzel egy hosszabb ideje tartó trend folytatódik, hiszen amíg a nyolcvanas évek végén az üres lakások aránya még csak öt százalék volt, ez az arány 2001-re 9,2, 2011-re pedig 10,9 százalékra, most pedig még tovább nőtt.

Az üres lakásoknak csak a kisebbik részében azért nem lakik senki, mert éppen árulják: mindössze 100-120 ezerre becsülhető azoknak az üres lakásoknak a száma, amelyeket tulajdonosa próbál értékesíteni. Ezek közül egyébként nagyjából a lakások háromnegyedét már több mint egy éve nem tudják eladni.

Főleg a falvak néptelenednek el, ahogy az ábrán is látszik, 50 ezer fő alatt minél kisebb egy település, annál nagyobb arányban vannak benne üres ingatlanok. Amelyik településen ezernél is kevesebben laknak, ott átlagosan minden ötödik ingatlan üres.

Az üres lakások megoszlása földrajzilag is egyenlőtlen az országon belül: amíg ugyanis Budapesten csak a lakások hét százaléka lakatlan, addig Észak-Magyarországon ugyanez az arány 18 százalék, de az ország többi régiójában is 15 százalék feletti.

2

Az üres lakások nagy része nem túl értékes, nagyrészt olyan környékeken vannak, ahol amúgy is olcsó az ingatlan. Például azokon a településeken, ahol a lakások átlagosan 3 millió forint alatt mennek el, már minden negyedik-ötödik lakás üresen áll. Ezeket az üres lakásokat már nem is próbálják eladni, mert annyira nincs rájuk kereslet. Az üresen álló lakások tulajdonosainak fele nem is árulja a lakását, azt gondolja, hogy később még szüksége lehet rá.

Többen bérelnek lakást

Országa válogatja, hogy a lakosság inkább bérelt, vagy saját lakásban szeret lakni: Magyarország alapvetően az utóbbiba tartozik. A tanulmányból viszont az derült ki, hogy kis mértékben bár, de nőtt a lakásbérlés aránya a lakástulajdonlás rovására:

Budapesten a háztartások 11, országosan pedig a hat százaléka él magánbérletben.

Ugyanez az arány 2011-ben országosan még csak négy százalék volt. 

5

Az összes lakás három százaléka önkormányzati bérlakás: ezeket inkább alacsonyabb keresetűek bérlik. Az alacsony keresetűek körében viszont a magánlakás bérlése is elterjedt, ami részben azért is van, mert sokan a devizahitelek miatt saját lakásból bérlakásba kényszerültek költözni. Az ábrán az látszik, hogy minél kisebb egy település, az ott élők annál kisebb arányban bérlik a lakást, amiben élnek.

7

A kutatásból az is kiderül, hogy a magas jövedelműek körében is népszerű a lakásbérlés, amit viszont inkább a gazdagabb lakásbérlők élethelyzete magyaráz, tehát például az, hogy nem terveznek hosszú távra a lakással. A közepes jövedelműek viszont csak ritkábban bérelnek lakást.

6

Leginkább az egyedülálló szülők és a fiatal vagy középkorú egyedülállók bérelnek lakást, de a gyerektelen párok között is népszerű a bérlés. Az idősebbek között, és az olyan családok esetében, ahol több generáció él együtt, a saját lakás a népszerűbb.

Fel kéne újítani egy-két dolgot

Tavaly csak kevesebb mint a lakások negyven százalékában voltak a lakók elégedettek a lakás minőségével (2003-ban még 44 százalék volt ez az arány). A legtöbb baj az épületek állagával és hőszigetelésével volt, de

  • a megkérdezettek harmada szerint szükség lenne a lakásában a nyílászárók cseréjére, vagy a tető szigetelésére, cseréjére, vagy javítására
  • a lakások 11 százalékában azt is megemlítették, hogy fel kéne újítani a fűtési rendszert.
  • de gyakran emlegették a padlót, a pincét, a vezetékeket, és a kéményt, amikor arra a kérdésre kellett válaszolni, hogy mit kellene felújítani vagy cserélni a lakásban.

Magyarországon minden tizedik lakásban van klíma a felmérés szerint, de minden negyedik lakásban lenne rá igény – a lakótelepeken az átlagnál nagyobb mértékben, nekik épp csak pénzük nincs rá. A legjobb állapotban a családi házak és a zöldövezeti társasházak vannak, a legrosszabban pedig a városi bérházak, és a hagyományos építésű parasztházak.

15

Amíg a rendszerváltás utáni években sok lakásban még a közművek bevezetése volt a fő felújítási projekt, az utóbbi tíz évben már inkább a nyílászárók cseréje volt, amire az emberek költöttek: ez 690 ezer lakóépület 1,2 millió lakását érintette, de tetőcserére és tetőjavításra vagy a falak tatarozására, illetve külső hőszigetelésre is sok háztartásban sort kerítettek. A közműveket érintő felújítási projektek közül csak a csatornázás érintett nagyobb számú lakást, főleg olyanokat, amik családi házakban, régi parasztházakban vannak.

Mennyire elégedettek a lakásokkal a háztartások?

A háztartások 13 százaléka, csaknem 500 ezer háztartás nem szívesen lakik abban a lakásban, ahol lakik, vagy nem szereti a környéket, ahol a lakás van. Ez viszonylag nagy javulást jelent 2003-hoz képest, akkor ugyanis egymillió háztartásban nyilatkoztak hasonlóan. A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján további kutatást igényelne az, hogy kiderüljön, hogy mi ennek a változásnak az oka, de ötlet szintjén felmerült, hogy esetleg arról van szó, hogy a háztartások nem említenek meg olyan problémákat, amikről azt gondolják, hogy nem tudják őket megoldani.

34

2003-hoz képest arányaiban viszont nőtt azoknak az aránya, akik a lakásuk állapota miatt nem elégedettek a lakásukkal, és azoknak is nagyobb az aránya, akik a szomszédaikkal nincsenek megelégedve.

2005 óta a legtöbben azért költöztek új lakásba, mert megházasodtak/elváltak, vagy összeköltöztek/szétköltöztek a barátjukkal/barátnőjükkel, vagy elköltöztek a szüleiktől. Egy viszonylag újszerű dolog, hogy megnőtt a munkalehetőségek miatti költözések aránya 2008 óta, vagyis kicsit mobilabb lett az ország.

30

A felmérésben azt is megkérdezték, hogy kinek milyen tervei vannak költözéssel kapcsolatban a következő három évben. Ebből az derült ki, hogy a legtöbb költözést tervező önállóan lakna, sokan pedig azért költöznének el, hogy családi házban lakhassanak. Ahogy korábban is, most is sokan költöznének házasság és/vagy összeköltözés, vagy jobb munkalehetőség miatt.