Fellélegezhetnek az ingatlanos cégek

Ha a lakáshoz tartozó erkély, a pince vagy beépített tetőtér fedett és belmagassága legalább 1,9 méter, akkor a terület beleszámít a lakás  összes hasznos alapterületébe - ez derül ki a NAV honlapján nemrég közzétett tájékoztatóból, amit a Jalsovszky Ügyvédi Iroda közleménye hivatkozik.

A tájékoztató azért érdekes, mert nőtt a lakásépítési kedv, mióta az új lakások értékesítésének áfaterhe 5 százalékra csökkent. A csökkentett áfa alkalmazásának feltétele az, hogy a kedvezményezett lakások összes hasznos alapterülete többlakásos ingatlanban nem haladhatja meg a 150 m²-t, egylakásos ingatlanban pedig a 300 m²-t.

A gyakorlatban kérdésként merült fel, hogy mi is tartozik bele az „összes hasznos alapterület” fogalmába. Egy évközi törvénymódosítás úgy rendelkezett, hogy ezt a fogalmat az OTÉK értelmező rendelkezései alapján kell megítélni, amely alapján a beépített területek akkor számítanak bele az ingatlan hasznos alapterületébe, ha azok belmagassága eléri az 1,9 métert.

A pár hete kiadott, nem nyilvános állásfoglalásában az NGM ezt a fogalmat nagyon tágan értelmezte: e szerint az összes hasznos alapterület körébe az erkély és a terasz is beletartozik, feltéve, hogy azok belmagassága legalább 1,9 méter. Arról azonban mintha nem vett volna tudomást, hogy az ilyen épületrészeknél a belmagasság nem feltétlenül értelmezhető.

Ez az értelmezés hidegzuhanyként érintette az építőszakmát. Láthatóan senki sem számolt azzal, hogy adott esetben a terasz területe miatt eshet ki egy ingatlan az 5 százalékos áfakulcsból. A plusz 22 százalék pedig komoly érvágást jelentett volna az ingatlanok értékesíthetősége tekintetében. Ezután jött a NAV tájékoztatása.

A tájékoztató külön érdekessége, hogy a fedettség értelmezésénél figyelembe veszi a fedett minőséget biztosító elem funkcióját is. Így például többemeletes épületeknél, mivel az egymás feletti erkélyek funkciója nem az, hogy fedést biztosítsanak az alatta elhelyezkedő erkélyeknek, ezért a lenti erkély esetében nem beszélhetünk fedélről, fedettségről. Az emeletes épületekben tehát az egymás alatti erkélyek nem minősülnek fedett külső tartózkodó térnek és ezért azokat sem kell figyelembe venni az összes hasznos alapterület számítása során.