Miklós
-7 °C
4 °C

Élet a bankbetéteken innen és túl - avagy mindenki picit többet szeretne

2003.09.08. 17:01
Az előző részben arról győzködtük a kedves olvasót - amit azért ma már a legtöbben tudnak -, hogy a pénzt érdemes megtakarítani, és például bankban tartani, és semmiképpen sem otthon a ládafiában.
Hohó, hát akkor megvagyunk, betesszük a pénzt a bankba, esetleg abba, amelyik a legtöbbet ígéri, és kész, el van intézve - mondhatná bárki is. Lehet, hogy ezzel sok ember tényleg el is van egész életében. Vannak azonban, akik ennél többre vágynak, mások az igényeik, céljaik, és ez az egyszerű megoldás nem minden esetben elégíti ki őket. Nomeg az is lehetséges, hogy valakinek lenne másra igénye, csak nincs tisztában a lehetőségeivel.
Vegyünk mindjárt egy teljesen egyszerű és általános, minimum sokezer éves emberi tulajdonságot, a nagyravágyást, avagy a gazdagodás vágyát. Egyszerűen: mindenki szeretne egy kicsit többet kapni a pénzéért, és sok ember ezért gyakran hajlandó újat tanulni, okosodni, ügyintézni, és - kockázatot vállalni. Jó esetben eleget tanult, és az általa vállalt plusz kockázattal arányos a pluszhozam lehetősége, rossz esetben viszont nem.

Az OBA, amelyről mindenkinek tudnia kell
Az OBA egy olyan alap, amelybe biztosításszerűen díjat fizetnek a bankok a náluk levő betétek után, és amely egy esetleges bankcsőd esetén a bank helyett, egy bizonyos határig visszafizeti azokat. Mögötte egyébként az állam garanciája is ott áll. 2002 végéig 1 millió forintig biztosított, 2003 januártól már 3 millióig, az Európai Uniós csatlakozástól kezdve pedig 6 millió forint lesz a határ. Az emeléssel bevezettek egy önrészt is, ami azt jelenti, hogy egymillióig a betét 100 százalékát fizetik vissza, az efeletti összeg esetén 1 millió forintot és a fennmaradó rész 90 százalékát (de összesen legfeljebb 3 millió forintot). A biztosítást nemrég kiterjesztették a 2003-tól vásárolt hitelintézeti kötvényekre és letéti jegyekre is. Az OBA garanciája betétesenként és hitelintézetenként értendő. Megjegyzendő még, hogy bankcsőd esetén az OBA kifizetése valószínűleg nem azonnal történik meg, technikai okokból hetekig, esetleg hónapokig elhúzódhat.
Na de nézzünk egy példát arra, hogyan is jár valaki hosszú távon, ha egyszerű módon, általában bankban takarékoskodik. (Számolás nélkül persze aligha lehet megúszni a pénzügyeket.) Tegyük fel, hogy valaki nyugdíjas éveire spórol, húsz éven keresztül nem nyúl a most befizetett pénzhez, és - az egyszerűség kedvéért - ez alatt az idő alatt évi 5 százalékos kamatot fizetnek rá. Tegyük fel továbbá, hogy ezen idő alatt évi 3 százalék az infláció. Hogyan jár akkor emberünk?

Először is, a ma befizetett 100 forintja 265 forintot fog érni, ugyanis - éven túl kamatos kamattal - 1,05 a négyzeten, azaz 2,65-szeresére nő az elhelyezett pénzének névleges (nominális) értéke. Csakhogy eközben lesz infláció is, az biztos, csak azt nem tudjuk, hogy mennyi. Általában, hoszabb távon az a jellemző, illetve az a gazdaságpolitikusok célja, hogy a kamatok némileg meghaladják az inflációt. Ellenkező esetben ugyanis a legtöbb embernek nem lesz érdeke megtakarítani, ami hátrányos lenne a gazdaság fejlődésére. (Rövidebb távon, akár évekig is, azonban minden további nélkül előfodulhat a fordított esett, vagyis a negatív reálkamat.)

Így az 5 százalékos kamat mellé 3 százalékos inflációt feltételezni, reálisnak tűnik. Ekkor az infláció miatt - a számítás lényegében megegyezik a kamatéval, azaz 1,03 a négyzeten - összesen 181 forint kellene 20 év múlva ahhoz, hogy ugyanazokat a termékeket megvásároljuk, amiket ma 100 forintért. (Elvileg, mivel az inflációt egy átlagos fogyasztói termékcsomag árából számolják.) Tehát 265 forint kontra 181 forint - a kettő különbségével lettünk gazdagabbak. Ami nem rossz, hiszen többet tudunk vásárolni a pénzünkből, de igazán gazdag legfeljebb az lett, aki eleve az volt. Kicsi pénzből így aligha lehet igazán nagyot csinálni. (Mellékelt táblázatunkban játszottunk kicsit a számokkal.)

Ha valaki eljut annak megsaccolásáig, hogy megértse, mivé lesz a bankban kuporgatott pénze 5, 10, 20 vagy 30 év múlva, céljaitól függően elégedett is lehet (például ha azt akarta, hogy pénze megőrizze értékét), de berzenkedhet is, mondván, akkor inkább elköltöm már ma. Vagy dönthet úgy is, hogy egyéb befektetések után néz. Ha pedig alaposan körülnéz, azt láthatja, hogy a legtöbb egyéb megtakarítási, befektetési forma vagy nem kínál ennél lényegesen jobb hozadékot, vagy pedig kockázatos, mert nem ígér semmi biztosat, sőt veszteni is lehet rajta. (Aki pedig sokat ígér biztosra, arról többnyire kiderül, hogy tévedett vagy csalt.)

Node milyen egyéb befektetési formákról is beszélünk? Számos módszerrel lehet ezeket osztályozni, kockázat szerint, jogi forma szerint, forgathatóság szerint, vagy lehet csoportosítani a befektetési lehetőséget kínáló intézmények szerint. Ez utóbbi egyébként ma már egyre nehezebb, mivel a pénzügyi szolgáltatók univerzalizálódnak, vagyis egyre inkább belekontárkodnak egymás dolgába, vagy egymás termékeit is kínálják, vagy a másikéhoz hasonló termékekkel jelennek meg. Bank kínál biztosítást bankkártyájához, biztosító kínál - közvetít - bankhitelt biztosításához, bankban is van értékpapír és brókercégnél (hivatalos nevén befektetési vállakozásnál) is van értékpapírra nyújtott hitel, és még sorolhatnánk. Így aztán, a kérdés nem annyira az intézmények körül forog, hanem inkább a szolgáltatások, avagy termékek, befektetési formák körül.

Nézzünk egy áttekintést arról, milyen fajta befektetések is vannak, ismerkedjünk meg a főbb formákkal. Kezdjük először azzal, hogy mi tekinthető ma Magyarországon - majdnem teljesen - kockázatmentesnek. Egyrészt az államilag garantált értékpapírok, ma a gyakorlatban az állampapírok. Másrészt az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosított bankbetétek, ami a névre szólóan elhelyezett betétekre vonatkozik, vagyis ma már szinte az összesre.

E kettő formáról, az állampapírról és a (biztosított) bankbetétről sem mondhatjuk egyébként azt, hogy száz százalékig biztonságosak. Az állampapírokon rövid távon árfolyamveszteséget is el lehet szenvedni, ha valaki rosszkor adja el azokat, az OBA-nál pedig újabban egymillió forint felett önrész is van. Az állami garancia miatt azonban körülbelül annyira biztonságosak, mint az állam, az ország maga - igen nagy valószínűséggel a legbiztonságosabbak, ami Magyarországon létezik.

Akkor hát következzenek valamivel kockázatosabb befektetési formák, amelyek részleteire még jócskán visszatérünk. Ezek kicsivel kisebb biztonság mellet valamivel (általában 1-3 százalékponttal) magasabb kamatot, illetve hozamot ígérnek, mint kockázatmentesnek mondható társaik. Ilyen lehet például a vállalati (esetleg önkormányzati) kötvény, amely általában annyira biztonságos, mint a kibocsátó vállalat jövője. Nagyobb vállalatoknál (Mol, Matáv) sokkal jobban, kisebbeknél kevésbé. Minimum a nagyvállalati papírok biztonságához hasonlíthatók a jelzáloglevelek, ezek egyfajta banki kötvények, amelyek mögött azonban ingatlanfedezet is áll, és ez a fedezet először a jelzáloglevél-tulajdonosok számára nyújt garanciát.

Szintén a biztonságosabb formák közé sorolható még a befektetési alapok egy része (amelyek nem vásárolnak kockázatosabb értékpapírokat), a nyugdíjpénztárak, a megtakarítás-jellegű életbiztosítások jelentős része, ezek azonban már egy fontos kérdésben különböznek elődeiktől. Az előző csoportban szereplő értékpapírok vagy fix kamatozásúak, vagy ha változó kamatuk is van, a kamatmegállapítás szabályait előre meghatározták. A második csoport, alapok, nyugdíjpénztárak stb. viszont - néhány különleges átmeneti formától eltekintve - általában nem garantálnak semmit, a várható hozam vagyonkezelő szakembereik ügyességétől függ.

Ezzel érintettünk egy olyan befektetési formát, ahol az ügyfél nem konkrét értékpapírt, befektetést választ, hanem pénzét beteszi egy nagy közös kalapba, és szakemberekre bízza annak forgatását. Ezek a kollektív befektetési formák azt feltételezik, hogy az átlagpolgár nem ért a pénzügyekhez, ezért jobb, ha szakemberekre bízza magát. Mivel logikus módon kevésbé ért ahhoz is, hogy a megfelelő szakembert kiválassza, az állam és a törvényalkotók ezernyi paragrafussal próbálják a kisembert megvédeni legalább a durvább csalódásoktól, a pancserektől vagy csalóktól. De erről talán majd később.

A hagyományos, pénzügyi befektetések területén a már erősen kockázatosabb formák közé tartoznak a részvények, és a részvényekbe fektető kollektív konstrukciók (alapok, bizonyos fajta biztosítások). Itt a nyereség és a veszteség lehetősége is általában szinte korlátlan, a polgár el is veszítheti vagyonának nagyobb részét, de esetleg meg is többszörözheti pénzét. Kimutatták, hogy a részvények hoszabb távon nagyobb hasznot hoztak tulajdonosaiknak, mint a kötvények. De ez több évtizedes távlatban, a fejlett Nyugaton bizonyult igaznak, pár hónap vagy pár év távlatában erre semmiféle garancia nincsen.

Van egyébként még ezeknél is kockázatosabb, igazán csak szakembereknek való termékkör, az úgynevezett származékos ügyletek köre, ahol, mint a kaszinóban, napok, órák alatt vagyonokat lehet elveszíteni vagy nyerni. De erről majd máskor.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!