Bajnai beszólt Kókának az uniós programok miatt

2007.02.16. 11:14
Elégedetlen a nemzeti fejlesztési ügynökség a gazdasági tárca projektelőkészítő munkájával, összesen 4000 milliárdnyi uniós forrás megszerzése kerülhet veszélybe, írja a Népszabadság. Bajnai Gordon kormánybiztos levélben jelezte Kóka Jánosnak, hiányosnak tartja a közlekedési és energetikai operatív programok kidolgozását, amivel Brüsszel sem volt maradéktalanul elégedett. A GKM szóvivője szerint Bajnai és Kóka már minden megbeszéltek.

A közlekedési és energetikai operatív programok előkészítésének hiányosságai miatt kritizálja a Bajnai Gordon vezette nemzeti fejlesztési ügynökség (NFÜ) a programok előkészítéséért felelős, Kóka János által vezetett gazdasági tárcát (GKM), értesült a Népszabadság.

Bajnai Gordon kormánybiztos levélben hívta fel a gazdasági miniszter figyelmét, hogy a 2013-ig a két területre elnyerhető 4000 milliárd forintos támogatás felhasználásához a stratégiai és operatív hátteret egyaránt biztosítani kell.

A 2007 és 2013 között az Európai Uniós Magyarország számára nagyjából 7000 milliárd forintos forrást biztosít. Az ágazatok operatív programjait az NFÜ nyújtja be Brüsszelnek, az energetika és a közlekedés előkészítése a GKM feladata.

11,5 tonna, de hány kilométer?


Bajnai beszól

Az NFÜ a lap szerint három területen lát hiányosságokat: egyrészt sem az energetika, sem a közlekedés területén nincsenek meg a fejlesztéseket megalapozó stratégiák, amik a beruházások kiválasztását, tervezését és végrehajtását nehézkessé teszik.

A GKM közlekedés operatív programjából (Közop) hiányzik a közutak burkolatának megerősítésének előkészítése. Az uniós előírások szerint a magyar közutakon lehetővé kell, hogy 11,5 tonnás kamionok is engedély nélkül közlekedhessenek, de még arról sincs pontos kimutatása a GKM-nek, hogy ez hány kilométer közutat érint.

Késésben van a szaktárca a megújuló energiák és az energiahatékonyság kérdéseit rendező átfogó energiastratégia kidolgozásában.

Nincsenek prioritások

Az NFÜ felrója a szaktárcának, hogy a "hiányos tervezés és a nem pontosan körülhatárolt projekttartalom miatt" már a kohéziós alap forrásaiból folyamatban lévő közúti és vasúti beruházásoknál is jelentős a késés, a költségtúllépés, nincsenek meg a prioritások. A beruházások gyenge előkészítettsége veszélyezteti a 2007-es, 2008-as források lekötését.

Lassúnak tartják Bajnaiék azt is, az operatív programok intézményi háttere hiányos, az átszervezés lassú, és nem rendelkeznek elég emberrel. Példaként említi, hogy a lebonyolítói feladatok átadása a Nemzeti Autópálya Zrt. (a leendő Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.) számára lassan halad, írja a lap.

Elégedetlenkedő brüsszeli hangok

Úgy tudjuk, brüsszeli vélemények szerint a Magyarország által benyújtott Közop mögött semmilyen stratégia sem fedezhető fel. A magyar projektlista ugyanis nincs összhangban az operatív prorgramok szöveges részében kitűzött célokkal.

Brüsszel a Közopban a közúti fejlesztések arányát is magasnak tartja, mivel az Unió inkább a vasúti fejlesztést preferálja a közútival szemben. A közlekedési operatív program 1700 milliárdos keretéből az Unió a városi közlekedés és a logisztikai fejlesztések mellett a vasúti és közúti fejlesztések 60-40 százalékos arányát szeretné látni, ám a magyar tervekben túlsúlyos a közúti fejlesztés.

Az Európai Bizottság szakértői információink szerint kritikaként fogalmazták meg az európai vasúti korridorok nem megfelelő kezelését. Hazánkon három vasúti folyosó halad végig, de a Közopban jelentős mértékben csak IV-es korridor (Hegyeshalom-Budapest-Szolnok-Lőkösháza) fejlesztése szerepel, míg a Kelebia-Budapest (Xb) és az V-ös, Kassa-Miskolc-Budapest vonalon futó, majd a fővárosból háromfelé ágazó korridorok (Va, Vb, Vc) fejlesztésére nem fordítottak kell figyelmet.

Információink szerint Brüsszel elvárja azt is, hogy a környezetvédelmi operatív programban és a közopban szereplő fejlesztések aránya 50-50 százalék legyen, ezért a Közopból 300-350 milliárd forintot a környezetvédelemre szánna.

Mindent egy metróra

Mint beszámoltunk róla a magyar Közop forrásainak jelentős részét az egyre nagyobb forrásigénnyel küszködő 4-es metró projektje vinné el. A források jelentős átcsoportosítása azt jelentené, hogy 2007 és 2013 között a magyar Közop egyetlen nagy projektje a metróberuházás lenne.

Minisztériumi forrásból úgy tudjuk, a Közop kidolgozásáért felelős főosztályvezető-helyettes, Nádas Kornél, aki egyébként ellenezte a metróprojekt beemlését a Közopba, feburár elsejével nyugdíjba vonult.

A Népszabadság a GKM szóvivőjétől megtudta, Kóka János és Bajnai gordon szerdán személyesen egyeztettek az ügyben, és minden kérdést tisztáztak.