További Magyar cikkek
1. Átalakítjuk a munkanélküli ellátás rendszerét. Munkanélküli segély helyett álláskeresési támogatást és hatékony szolgáltatást biztosítunk a munkájukat elvesztőknek.
Az Orbán-kormány alatt csökkent az ellátás ideje, mondván: a segélyezés nem ösztönzi a munkakeresést. Medgyessy Péter programja szerint: "a munkanélküli ellátás rendszerét átalakítjuk" - ennek a fordulatnak Gyurcsány csak a szórendjét változtatta meg -, de az ugyancsak Medgyessy által ígért fix összegű munkanélküli segély bevezetése elmaradt. A kormány a járadék felső határát az első három hónapban a mostani a másfélszeresére, 68 400 forintra emelné, a következő hat hónapra pedig egységes 34 200 forintot adna a munkanélkülieknek.
2. A kék munka lehetőségével megteremtjük a magánszemélyeknél alkalmi munkát végzők foglalkoztatási biztonságát. Az ilyen tevékenységet végzőknek jelenlegi 120 nap helyett évente 200 napig lehet majd alkalmi munkavállalói, kék könyvvel dolgozniuk.
3. A mezőgazdasági idénymunkák esetén alkalmi munkavállalói könyvvel 15 helyett 90 napig lehet megszakítás nélkül dolgozni.
Csókolom, kék könyv van?
4. A fekete és szürke foglalkoztatás kifehérítése érdekében szigorítjuk a munkaügyi ellenőrzést.
"Hatásosabbá tesszük a munkaügyi ellenőrzés rendszerét" - ígérte 2002-ben Medgyessy Péter, ám az akkori kormányprogramban is szereplő kitételből nem sok valósult meg eddig. Az egyetlen változás az volt, hogy 2004-ben létrejött az egységes munkaügyi nyilvántartás (emma), aminek köszönhetően tavaly 200 millió forinttal nőtt a munkaügyi bírságok összege. A beharangozott szigorítás hatására a növekedés 300-400 millió forint is lehet.
5. Speciális szabályokat hozunk az építőiparban és az idegenforgalomban, vendéglátásban végzett fekete és szürke munka kifehérítésére.
Ez a lépés új ötlet volt ugyan, de ma már legfeljebb csak sasszénak nevezhető. A kormány ugyanis visszakozott attól az ötlettől, hogy szervizdíj néven kötelező borravalót vezessenek be, aminek a negyven százalékát vitte volna el az adó. Az eddig utolsónak tűnő változat szerint az éttermek szabadon dönthetnek arról, bevezetnek-e szervizdíjat, és ha igen, 0 és 15 százalék között milyen mértékűt. Az építőipar kifehérítése érdekében a kormány bértarifát vezetne be. Ebben az ágazatban becslések szerint legalább 100 000-en dolgoznak feketén, akik után évente több tízmilliárd forintnyi járadékot nem fizetnek be.
6. Megteremtjük a lehetőségét a feketén foglalkoztató munkáltatók büntetőjogi számonkérésének.
7. A közbeszerzési pályázatokon csak olyan cégek indulhatnak, ahol rendezettek a munkaügyi kapcsolatok, így többek között nem volt fekete-szürke munka miatti bírságuk.
Már Bibó István is javasolta, hogy börtönbe a feketézőkkel, de ő még a második világháború után ügyeskedőkre gondolt. Gyurcsány Ferenc is bíróságra citálnák a feketemunkásokat alkalmazó cégeket, ami után különösen enyhének tűnik a 7. lépés, miszerint emellett még a közbeszerzési eljárásokból is kizárnák őket. Igaz, a tavalyi több mint hatszázmilliárd forint után idén várhatóan körülbelül ezermilliárdot költ az állam közbeszerzésre, tehát az innen való kizárás tehát bármilyen vállalkozás számára komoly érvágás lenne. A büntetőügyi eljáráshoz képest ez mégis csak másodrendű. A két lépésnek nincs közvetlen költségvetési kihatása, hacsak a bíróságok várható tehernövekedését nem számoljuk.
8. A munkavállalók biztonságának erősítése érdekében megteremtjük annak a garanciáját, hogy a munkáltatók irreálisan magas teljesítménykövetelmények előírásával ne fizethessenek a minimálbérnél kisebb összeget a tisztességesen végzett munka után.
Mióta az Orbán-kormány 2001. januárjától drasztikusan megemelte a minimálbért, a foglalkoztatók előszeretettel fogalmaznak meg a teljesítménybérezéses munkahelyeken teljesíthetetlen normákat. A munkavállalók így képtelenek elérni a most havi 57 ezer forintnyi minimális jövedelem megszerzéséhez szükséges szintet. Ez elsősorban a könnyűiparban jellemző, és becslések szerint legalább 160 ezer embert érint. A változás költségvetési kihatásai kiszámíthatatlanok: az emelés okozta bevételi többletet ellensúlyozhatják az ebből fakadó gyárbezárások miatt bevételelmaradások.
9. Módosítjuk a munkaerő-kölcsönzés szabályait, hogy ne jelenthessen kiskaput a közterhek megfizetése alól.
Jelenleg a munkerő-kölcsönzésben valóban nagyon sokan megkerülik a közterhek fizetését, a kölcsönzött munkásokat főleg a rövidebb időszakra szóló munkák esetén fizetik zsebbe. Tavaly 52 ezren dolgoztak magyarországi munkaerő-kölcsönzőknél. A szaktárca szerint költségvetési szempontból főként az jelent problémát, hogy az uniós csatlakozás óta bármelyik EU-tagállamban működő munkaerő-kölcsönző cég tevékenykedhet Magyarországon, és ebben az esetben nem magyar munkaviszony jön létre. Vagyis, noha a tényleges foglalkoztatás Magyarországon történik, a közterheket egy másik országban fizetik.
10. Lebontjuk azokat a korlátokat, amelyek a munkaügyi-gyermeknevelési-szociális támogatásokban részesülőknél ma mesterségesen akadályozzák a legális munkavégzést.
Már a Medgyessy-kormány beígérte, hogy megkönnyíti a "gyermekükről gondoskodó nők munkavállalását". Gyurcsány Ferenc ennél tovább ment: az a célja, hogy az álláskeresési támogatás első három hónapját követően, valamint a szociális segélyben részesülők számára is lehetőség nyíljon alkalmi munkavállalásra. A változtatás évente legalább 200 000 olyan családot érint, amelyek különféle szociális támogatást igényelnek. A lépésnek nem várható számottevő költségvetési kihatása.
11. Célzottabbá és a munkába való visszatérést hatékonyabban segítővé tesszük a legnehezebb munkaerő-piaci helyzetben lévőknek munkalehetőséget biztosító közmunkákra, közhasznú és közcélú munkára rendelkezésre álló források felhasználását. Még az idén új közmunkaprogramot indítunk a szezonális foglalkoztatási gondok enyhítésére.
A Horn-kormány 1996-ban hozta létre a közmunkatanácsot, azóta vannak közmunkaprogramok. Bár a tanácsot megszüntette az Orbán-kormány, ám azt a Medgyessy-kabinet 2003-ban újra létrehozta. Tavaly 4,4 milliárdot költöttek közmunkákra, a pénz felét a munkaügyi minisztérium biztosította. Idén a tervek szerint 5 milliárd forintot különítenek el erre a célra. A teljes közmunkaprogram évente körülbelül 10 000 ember munkához jutását segíti elő.
12. A szociális és a munkaügyi szolgáltatások együttműködésével aktív álláskeresésre ösztönözzük azokat a szociális segélyből élő embereket, akik lemondtak arról, hogy valaha munkát találhatnak.
A regisztrációból kikerült munkanélküliek álláshoz juttatásának megsegítése szintén az Orbán-kormány óta visszatérő lózung. Kutatók szerint a nyilvántartásból már kikerült munkanélküliek száma elérheti a regisztráltakét, vagyis legalább 400 000 embert érinthet a változás. Mivel az ezzel kapcsolatos konkrét terveket nem hozták nyilvánosságra, nem lehet tudni, hogy ennek milyen költségvetési kihatása lesz.
13. Átalakítjuk a felnőttképzés támogatási rendszerét.
Ismét egy olyan lépés, amely nem a mostani kormányzat szellemi terméke: már az Orbán-kabinet programjában olvashattuk: "a kormány fontosnak tartja a felnőttképzés további korszerűsítését". A felnőttképzés azóta is folyamatosan korszerűsödik, Medgyessy Péter tavaly márciusi négypontos programjának is ez volt az egyik eleme. A kormány tervei szerint képzési támogatásban ezentúl csak azok az intézmények részesedhetnek, amelyek vállalják a munkanélküliek foglalkoztatását vagy a továbbfoglalkoztatást. A szaktárca közlése szerint 2002 óta évente 60-80 ezren vesznek részt munkaerő-piaci képzésben. A változtatásoknak nem várható számottevő költségvetési hatása.
14. Prémium évek programot indítunk a versenyszférában is.
A Gyurcsány-kormány egyik saját ötlete a Prémium évek program, amelyet a közszférában már ez év elején elindítottak. A létszámot bővítő vállalkozásoknál dolgozó, a nyugdíj előtt álló munkavállalók számára teremti meg a részmunkaidős foglalkoztatást lehetőségét. Ha ők ezt, és az ezzel járó alacsonyabb fizetést vállalják, akkor a járulékaikat állami támogatásként kiegészítik, hogy a részmunkaidő ne jelentsen hátrányt a nyugdíj megállapításakor. A kormány álláspontja szerint a program bevezetése a 2006-2009 közötti időszakban 4,77 milliárd forintba kerül majd.
15. Átalakítjuk a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott támogatások feltételeit.
Már a Medgyessy-kormány programjában olvashattuk: "a megváltozott munkaképességűek rehabilitációját szolgáló érdekeltségi és támogatási rendszert korszerűsítjük". Nos, a múlt év végén megkezdődött a rehabilitációs foglalkoztatás rendszerének átalakítása. Az integrált foglalkoztatási rendszer teljes bevezetése 2006-tól várható, az idei esztendőt a korábbi országgyűlési szakbizottsági ülésen Göncz Kinga szociális miniszter is csak átmeneti évnek nevezte. Az állam tavaly már több mint hatvanmilliárdot költött megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatására (ez az egy évvel korábbi másfélszerese). Azt nem tudni, hogy a változtatással - amellyel a kormány célja az, hogy a támogatás "valóban a rászorultak munkavállalását szolgálja" - mennyit spórolnának.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
