A bátor helybenjárás

2005.10.18. 11:41
Tavasszal találta ki a 100 lépés programját a kormányzati kommunikáció, és a kormányfő két hónap alatt hét területnek ígért nagyjából százat. Ígérni könnyű, dolgozni picit már macerásabb - valószínűleg ezzel a ténnyel szembesülhetett a nyáron a hiperaktív miniszterelnök, ugyanis az eddig beharangozott intézkedéseknek csak töredéke valósult meg. Bár több lépés majd novembertől és januártól lép hatályba, van olyan ígéret is, amelynek a teljesítését 2007 közepére tervezi a kormány. Ígéretekből viszont nincs hiány, ősszel már újabb huszonegy lépést jelentett be Gyurcsány.
"Elég volt a mozdulatlanságból, a helyben járásból: lépni kell" - olvasható a 100 lépés hivatalos honlapjának nyitóoldalán, a kormányfő egész kötetet kitevő bölcsességeinek egyikeként, egyebek mellett olyan gondolatok társaságában, mint például az erősen parafrázis-utóízű "sokat tettünk, de még mindig nem eleget". Nos, Gyurcsány május-júniusban még sokkal többet tett. Miután menesztette Draskovics Tibor pénzügy- és Németh Imre agrárminisztert, sorozatban közzétette a munkaügyre, az egészségügyre, a családtámogatásokra, az oktatásra és szakképzésre, a lakótelepekre, majd - többhetes egyeztetést követően - az adózásra és végül a mezőgazdaságra vonatkozó javaslatait.

A kormányfő sebességét azonban az államigazgatás igen lassan vette fel. Erre utal, hogy több mint öt hónappal az első lépések bejelentése után mindössze 22 olyan lépés van (a kormányzati számítások szerint 88 lépést jelentettek be eddig), amely megvalósult, vagy legalábbis amelyhez már hatályba lépett új vagy módosított jogszabály. A legnagyobb változások a munkaügyben történtek, de panelfronton is jó a helyzet. A családtámogatási rendszer és egy kivétellel az adószabályok viszont csak jövő évtől változnak - utóbbiak egészen 2010-ig. Az egészségügy 21 lépéséből is csak 2 valósult meg, ami szintén nem mondható sikertörténetnek.

Munkaügy

Eredetileg 15 lépést hirdetett meg a kormányfő a "munka világa kifehérítése" érdekében, ezt később még néggyel egészítették ki, így lett egy híján húsz. Ezek közül 8 olyan van, amelyet már saját bőrükön érezhetnek, vagy legalábbis érezhetnének a munkavállalók. Augusztus elsejétől megváltoztak az alkalmi munkavállalás feltételei (2. lépés), bevezették a kék könyvet, ami valójában nem kék, hanem háromszínű: kék, zöld és fehér (ezzel a program minden bizonnyal elnyerte a nemzeti lobogókat ilyen színekből megkomponáló Lesotho, Sierra Leone és Üzbegisztán támogatását). Ezzel összefüggésben teljesültek a 3. lépés vállalásai is, így rugalmasabbá váltak az alkalmi munkavállalás feltételei a mezőgazdaságban. A lépések első eredményei máris láthatók: az átlagos havi 13-14 ezerrel szemben augusztusban már 30 ezer kék könyvet adtak ki a munkaügyi központok és kirendeltségek. Ez a 16-17 ezres növekedés, ha minden alkalmi munkavállaló 15 napot dolgozott, akkor a legalacsonyabb, napi 200 forintos járulékfizetéssel számolva is legalább 48 millió forintnyi pluszbevételhez juttatta a büdzsét.

A Prémium évek program a versenyszférában (7. lépés) és a pályakezdők Start programja (10. lépés) október elsejétől indulhatott el gőzerővel, így azok eredményei és költségvetési hatásai egyelőre nem ismertek. Részben már módosult a megváltoztatott munkaképességűek foglalkoztatásának szabályozása is (11. lépés); az első (feltehetően a bal) láb már előrelendült, de a jobb még nem érte utol. A foglalkoztatók akkreditációs rendszerét megváltoztatták szeptember elsejei hatállyal, de a lényeg még várat magára. Az uniós elvárásoknak is megfelelő támogatási szabályokat várhatóan majd csak 2006. januárjától vezetik be. A kormány ugyan már május 18-án határozott a munkavállalói jogok biztosáról (13. lépés), ám az intézmény a mai napig sem jött létre, holott a 100 lépés ütemezése szerint azonnal el kellett volna kezdenie a működését.

Részben megvalósultak az építőipar, az idegenforgalom és a vendéglátás speciális szabályozásával (16. lépés) kapcsolatos ígéretek (vagy fenyegetések). Ehhez öt törvényt kellett módosítani, valamint alkottak egy kormányrendeletet az építőipari kivitelezők adatszolgáltatási kötelezettségéről. A január elsején hatályosba lépő adóeljárási törvény kivételével minden jogszabályváltozás életbe lépett. Van nyugdíjalapba beszámító kötelező borravaló, amit a szakma várakozásai szerint csak a luxushelyeken alkalmaznának, ám az Index szemfüles munkatársai az Árpád hídi metróállomás gyrossütőjénél is felfedezték a feliratot: áraink 10 százalékos felszolgálási díjat tartalmaznak. Az építőipari cégeknek az ágazat kifehérítése érdekében adatszolgáltatási kötelezettséget írtak elő a 10 millió forint fölötti beruházásokra, és januártól egységesítik az építőipari béreket is.

A büntető törvénykönyv módosításával a 100lepes.hu szerint augusztus 1-jétől, valójában szeptember 1-jétől megteremtették a feketén foglalkoztatók büntetőjogi számonkérhetőségét. Nem tudunk azonban arról, hogy munkaadók tömegeit állították volna bíróság elé - konkrétan egyről sem hallottunk -, holott nincs olyan építkezés, ahol ne találnának a hatóságok tucatjával feketemunkásokat.

Emellett elfogadta az országgyűlés a közbeszerzési törvény módosítását, hogy közbeszerzési eljárásokon csak tisztán működő cégek vehessenek részt (15. lépés), január elsejétől módosul a munka törvénykönyve a legális munkavégzés előtti mesterséges akadályok lebontása érdekében, valamint azért, hogy ne lehessen a minimálbérnél kisebb összeget kifizetni (14. lépés), és szintén január elsejétől változnak a felnőttképzéssel kapcsolatos szabályok (8. lépés). November elsejétől lépnek hatályba a közmunkával kapcsolatos előírások (9. lépés) és ekkortól nevezik a munkanélküli járadékot álláskeresési támogatásnak, amely felső határa az első három hónapban a mostaninak a kétszeresére emelkedik.

Egészségügy

A kormányfő 21 lépést fogalmazott, ám ez a 21 nem számít nyerő számnak. Mindössze két lépés van, amihez olyan jogszabály-változás kapcsolódik, amely már hatályba lépett, emellett van néhány olyan intézkedés, amelyet lépcsőzetesen vezetnek be, és az első lépéseket már megtették. Ilyen a kistérségi sürgősségi ellátási rendszer kialakítása (1. lépés), a szakmai és finanszírozási eljárásrendek meghatározása (12. lépés) továbbá a háziorvosi ellátás és a járóbeteg-szakellátás átalakítása (7. és 8. lépés). A lépcsőzetesség utóbbi esetben azt jelenti, hogy az utolsó fázist 2007. június 31-ig tervezik megvalósítani; úgy tűnik, addig nemcsak kormányváltás lesz, hanem naptárreform is. A járóbeteg-szakellátásra 7,4 milliárd forinttal jut kevesebb jövőre, mint idén - úgy tűnik, az átalakítás a mostani kormány olvasatában is a lefaragás szinonimája.

A Nemzeti Rákellenes Programot novembertől kezdik megvalósítani (ez 3 lépést is érint), a szabályozott gyógyszerpiacról szóló új törvénynek november elsején kell hatályba lépnie 9. és 10. lépés). Jövő júliustól reménykedhetnek a közgyógyellátottak korszerű gyógyszerekben (11. lépés). Az egészségügy finanszírozása jövő januártól változik, ekkortól dolgozzák ki az egyéni járuléknyilvántartás szabályait (14. lépés), a jogosultság és a járulékfizetés ellenőrizhetőségét (15), valamint a járulékbeszedés és behajtás rendszerét (16). A jövő évtől a a járulékfizetésre képtelen személyek helyett az állam teljesíti a befizetéseket (18. lépés), ennek köszönhetően a tb-alapok hiánya az idei több mint háromszázmilliárdról negyvenmilliárd alá csökken, de az államháztartás deficitje nem változik. A biztosítási elv erősítésével kapcsolatos lépések is januártól lépnek életbe.

Családtámogatások

Mind a nyolc lépés január elsején lép hatályba. A családi pótlék csaknem a kétszeresére emelkedik, míg a gyermeküket egyedül nevelők emelt összegű családi pótlékot kapnak. Ugyanakkor megszűnik az egy- és kétgyermekes családok családi adókedvezménye, és a háromgyermekeseké is korlátozott mértékbe marad meg. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépül az új, egységes családtámogatásba, az anya a gyermek egyéves koráig a gyes teljes összegének megtartásával is vállalhat munkát.

A családtámogatási rendszer átalakításának teljes költségvetési kihatása nem teljesen tisztázott. Nem tudni ugyanis, mennyivel növekednek az adóbevételek azáltal, hogy megszűnik az egy- és kétgyermekesek adókedvezménye. Az viszont biztos, hogy a családügyért is felelős hosszúnevű minisztérium (ICSSZEM) költségvetésében a családi támogatások összege az idei 330,3 milliárd forintról 472,2 milliárd forintra, vagyis 42,95 százalékkal emelkedik.