További Magyar cikkek
A zsidó származású Friedman New Yorkban született, ahová szülei az Osztrák-Magyar Monarchia területéről vándoroltak ki. New Jersey államban, a Rutgers-egyetemen végezte tanulmányait, s a New York-i Columbia Egyetemen szerzett doktori címet.
Milton Friedman
Milton Friedman már pályája kezdetén elutasította John Maynard Keynes elméletét (mely szerint az áremelkedések kiváltó oka nem a gazdaságban lévő pénz- és árumennyiség alakulása, hanem az áruk kínálata és kereslete közti egyensúlytalanság), amely a harmincas évek gazdasági világválságát követően évtizedeken át meghatározta az amerikai és az európai gazdaságpolitikát.
A szabad piac mellett
Friedman könyveiben, tudományos értekezéseiben és újságcikkeiben a minél szabadabb piacgazdaság mellett lépett fel, síkra szállva a pénzmennyiség mérsékelt, de állandó növekedése mellett, azzal érvelve, hogy így a legtöbb gazdasági probléma megoldható, s biztosítható a tartós, csekély inflációval járó gazdasági növekedés.
1963-ban adta ki - Anna Jacobson Schwartz asszonnyal közösen - 800 oldalas könyvét "A Monetary History of the United States, 1867-1960" címmel, amelyben a pénzmennyiség változásait, azok okait és kihatásait elemezte a történelmi fejlődés tükrében. Arra a következtetésre jutott, hogy a recessziót csaknem mindig pénzszűke előzi meg, súlyos gazdasági válságok előtt pedig minden esetben a pénzmennyiség igen nagy mértékű és tartós csökkenése tapasztalható.
Véleménye szerint az államnak elsősorban a monetáris politika eszközeivel kell hatnia a gazdasági folyamatokra, s az állami beavatkozásnak kizárólag a forgalomban levő pénzmennyiség szabályozására kell korlátozódnia.
Friedman és a "monetaristák" a hetvenes-nyolcvanas években tettek szert döntő befolyásra. Maga Friedman Nixontól Reaganig több amerikai elnök, 1973-74-ben Pinochet chilei elnök gazdasági tanácsadójaként is dolgozott. A Nobel-díjat 1976-ban kapta "a fogyasztáselemzés, a pénztörténet és a pénzelmélet területén végzett, valamint a pénzelméletnek a stabilizálási politika komplexitását bemutató elméletéért".
Az élet más területén is liberális volt
Friedman nemcsak a gazdaságpolitikában hirdette liberális elveit, hanem az élet más területén is: támogatta a prostitúció és a drogok liberalizácóiját, és kiállt a távoktatás bevezetése mellett. Legfontosabb tettének a kényszersorozás vietnámi háború utáni megszüntetése melletti lobbizást tekintette.
2002. május 9-én a Fehér Házban rendezett ünnepségen George W. Bush amerikai elnök köszöntötte a 90. születésnapjához közeledő közgazdászprofesszort. Milton Friedman "soha nem állította, hogy a szabad piac tökéletes dolog. De bebizonyította, hogy a tökéletlen piac is jobb eredményeket hoz, mint a nagyképű szakértők és a mohó bürokraták" - méltatta az ünnepeltet az amerikai elnök.
A díszvacsorán első ízben adták át a Friedmanről elnevezett 500 ezer dolláros, kétévente odaítélendő díjat, melynek első kitüntetettje a magyar származású brit közgazdász professzor, Peter Bauer volt.
1935-től 1937-ig a washingtoni Nemzeti Erőforrások Bizottságának közgazdásza, majd 1937 és 1945, valamint 1948 és 1981 között az Országos Gazdasági Kutató Intézet munkatársa volt. Közben 1941-43-ban a Pénzügyminisztérium adókutató osztályának főmunkatársaként, 1943-tól 1945-ig a Columbia Egyetem Háborús Kutató Részlege statisztikai kutatócsoportjának igazgató-helyetteseként tevékenykedett.
1945 és 1948 között statisztikát tanított a Chicagói Egyetemen, majd ugyanitt a közgazdasági tanszéknek lett a professzora 1983-as nyugdíjba vonulásáig. 1976 óta a kaliforniai Stanford Egyetem tanáraként és a Hoover Institution on War, Revolution and Peace munkatársaként is dolgozott. Több gazdasági folyóirat munkatársa, számos gazdasági társaság, illetve bizottság tagja, vezetője is volt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
