Mától van Költségvetési Tanács
Két évnyi huzavona után ma felállt a felelős költségvetési politika felett őrködő intézmény, a Költségvetési Tanács. A parlament szinte egyhangúlag megszavazta a háromfős testület tagjainak Kopits Györgyöt, Oblath Gábort és Török Ádámot.
Újabb cikkünk ebben a témában:
Most szedik össze a Költségvetési Tanács szakértői gárdáját - 2009.04.02.
A Tanács elnöke, Kopits György 360 igen szavazatot kapott, Oblath Gábor eggyel kevesebbet, Török Ádám eggyel többet, ellenszavazat nem volt. Mindhárom szavazáskor azonban az MSZP-s Géczi József Alajos - saját szavai szerint „szolidan" - tartózkodott, mivel indoklása szerint bár a tagok személyével egyetért, ám a testület felállításának módjával vannak kifogásai. Kopits és Oblath a mai nappal összeférhetetlenség miatt lemondtak a monetáris tanácsi mandátumukról.
A Költségvetési Tanács vezetői elkezdhetik toborozni a Tanács titkárságát, amely lényegében a stábot takarja, amiatt, mert a fokozatosan bővülő feladatokat, számításokat a szakembergárda nélkül képtelenség teljesíteni, elkészíteni. A Költségvetési Tanács júliustól fog valójában működni, akkortól makrogazdasági elemzéseket fog készíteni az intézmény. Emellett javaslatokat tesz arra, hogy a költségvetési számbavételeket hogyan végezze a kormányzat, miként lehet javítani a költségvetési tervezést.
A jövő évi büdzsé idén ősszel történő összeállításakor, tárgyalásakor ügyelni fog arra, hogy a testületet is létrehozó közpénzügyi törvénycsomagban foglaltakat betartsa a kormány és a parlament, vagyis hogy az államháztartási deficit jövőre csökkenjen, és hogy a kiadások ne nőjenek korlátlanul (milliárd forintban mérve legfeljebb az infláció és a gazdasági növekedés felének összegével emelkedhetnek 2010-ben a költségvetési kiadások).
A szűken vett költségvetési vizsgálatokat csak 2010 júliusában veszi fel tevékenységi körébe a Költségvetési Tanács. Akkor árazza be az egyes törvényjavaslatokat, törvénymódosításokat, vagyis kiszámolja, hogyan változna az államháztartási egyenleg, ha elfogadnák a tárgyalt jogszabályterveket. Ám a legnagyobb horderejű törvény esetében, a költségvetési törvény esetén ezt a munkát csak 2011-ben kezdené el a testület, vagyis először a 2012-es költségvetés lesz olyan, amelyet beáraz a Tanács, szétszed apró részletekre, megmondja róla, hogy megalapozott-e, és ugyanígy jár el a költségvetési törvényhez benyújtandó módosító indítványok esetén is.
A Költségvetési Tanács több fejlett államban - az Egyesült Államoktól kezdve Belgiumon át Hollandiáig és Svédországig számos helyen - létezik, és létezik egy józan költségvetési gazdálkodásra szorító törvény is. Hazánkban tavaly ősszes sikerült ezeket elfogadtatni a parlamenttel azt követően, hogy másfél évnyi ötpárti egyeztetések után elhalni látszott a kezdeményezés. A Költségvetési Tanács a kormánytól független, pártsemleges intézmény. Ettől és a törvénycsomagban foglalt szabályoktól a felelős és fenntartható költségvetési politika folytatását, az államadósság hosszú távon is kezelhető szintre történő mérséklődését, az állami gazdálkodás átláthatóságát remélik a törvénycsomag megalkotói és a szakértők.
