Közösen emel kamatot a magyar, cseh és lengyel jegybank?

Elterjedt a piacon az a pletyka, hogy az MNB, a cseh és lengyel jegybank egymással összefogva egyszerre emelnek kamatot - tájékoztatták az Indexet piaci szereplők. A közös fellépést az indokolná, hogy az elmúlt napokban különösen felerősödött a régiós devizák gyengülése (a forint soha nem látott szintre esett az euróval szemben, a zloty ötéves, a cseh korona három és fél éves mélypontot ütött), a befektetők menekülnek a térségbeli országokbeli eszközökből, így a valutagyengülést külön-külön jóval kisebb eséllyel állíthatnák meg a régiós jegybankok, a közös akció nagyobb sikerrel kecsegtet.

Önmagában a kamatemelés nem jelentene meglepetést. A lengyelek többször kifejezték már nemtetszésüket a zloty túlzott értékvesztése miatt. A csehek is jelezték, hogy nem pusztán leállítják az eddigi kamatcsökkentést, hanem biztosan emelnek, csak a kamatemelés mértéke lehet kérdéses. Magyarországon pedig a piac már be is árazott egy szerényebb, negyed vagy fél százalékpontos kamatemelést.

A monetáris szigorítás tehát nem érné váratlanul a piacot, ám annál kellemetlenebb lenne az MNB számára. A jegybank ugyanis már decemberben hozzáfogott az október végi rendkívüli, 3 százalékpontos kamatemelés ledolgozásának, sőt, az év utolsó hónapjában a normál ülésen végrehajtott vágás mellett egy rendkívüli kamatcsökkentést is elhatározott. A rendkívüli 3 százalékpontból 1 százalékpont maradt, egy-két héttel ezelőttig pedig úgy tűnt a monetáris irányítók megnyilatkozásai alapján, hogy folytatnák a vágásokat a jelenleg 9,5 százalékos rátából. Több elemző azonban már a decemberi rendkívüli enyhítést sem tartotta helyesnek, azóta pedig megszaporodott azok száma, akik szerint a túlzott gyorsaság visszaütött. Az érvelés szerint kellemetlen helyzetbe lavírozta magát az MNB, a kamatcsökkentési ciklus leállítása, sőt, ma már inkább a kamatemelés segítheti a kritikus szintet közelítő forint gyengülésének lassítását, meggátolását.

A magyar jegybank tehát kényelmetlenül érezheti magát, nehéz lesz arcvesztés nélkül kijönnie a történetből, nehéz lesz kommunikálnia az esetleges kamatemelést úgy, hogy eddig minél gyorsabb, sokak szerint elsietett kamatcsökkentési sorozatot folytatott. Az arcvesztéssel járó veszteséget talán úgy lehet mérsékelni, hogy nem a monetáris politika irányából érkezik az első jel az eddig követett gyakorlat megfordítására - legalábbis lapunk által megkérdezett elemzők ezzel magyarázzák Gyurcsány Ferenc kormányfő szerdai kijelentését. A miniszterelnök külföldi újságírók előtt elmondta, hogy "nem szokványos beavatkozást" kért a jegybankelnökkel folytatott konzultáción a forintárfolyam védelmében, vagy egy későbbi interpretáció szerint legalábbis annak megfontolását kérte. Elemzők először tanácstalanul álltak a kijelentés előtt, nem tudtak mit elképzelni „nem szokványos eszköznek", ami a forintot segíti és hatásos. Néhányan azonban úgy vélik, a piacon elterjedt pletyka a jegybankok közös kamatemeléséről és a mai kormányfői bejelentés „összeérhet".

Az MNB egyébként a normál menetrend szerint hétfőn tartja rendes kamatmeghatározó ülését - ami perszen nem garantálja azt automatikusan, hogy ha lesz közös akció, akkor az hétfőn következik be.

Az utolsó konszenzus szerint nem lesz emelés

A Reuters február 16. és 18. között végzett felmérésében 23 elemző közül 16 mondta azt, hogy a hétfőn következő kamatdöntő ülésen az MNB 9,5 százalékon tartja az alapkamatot. Öt elemző vár fél százalékos csökkentést, egy elemző előrejelzése 25 bázispontos vágás, egy elemző szerint azonban egy százalékpontos emelésnek kell következnie.

Az elemzők szerint a régió egyes jegybankjai, köztük az MNB a fizetőeszközök zuhanása miatt szünetet tarthatnak a kamatcsökkentésekben. Úgy vélik, a magyar jegybankot is nyugtalanítják a nagy árfolyammozgások, többek közt azért, mert a forintgyengülés nagy terheket róhat a devizahiteleket törlesztő háztartásokra. „A devizában denominált hitelek magas szintje azt jelenti, hogy a magyar döntéshozók érzékenyebbek lehetnek a deviza nagy mozgásaira (mint a régióban máshol),” írta Neil Shearing, a Capital Economics elemzője a régió jegybankjairól szóló jegyzetében.

Egyes elemzők szerint nem kizárt, hogy ha a forint tovább gyengül, az MNB újra kamatai emelésére kényszerül. Mások szerint azonban akár még egy nagy emelés is hatástalannak bizonyulhat ha a régió fizetőeszközeit újabb eladási hullámok sujtják. A legtöbb elemző úgy véli, az MNB még az idén folytatja a kamatcsökkentéseket, hogy enyhítsen a recesszióba süllyedő gazdaság problémáin. A konszenzus szerint az év végére 7,5 százalékra csökkenhet az alapkamat.

„A következő vágás április-májusban jöhet, lehet akár március is, de ahhoz nagyot kellene változni a világnak,” mondta Németh Dávid, az ING Bank elemzője. Bár az elemzők többsége arra számít, hogy a kamatcsökkentések az idén folytatódnak, az elemzői jövőképek közt nagyok a különbségek. Ezt az is jelzi, hogy az év végi alapkamatszintre adott előrejelzések rendkívül széles sávban, 5 és 10,5 százalék között szóródtak

Növeli az inflációt az áfaemelés

A magyar bruttó nemzeti össztermék (GDP) az elemzők konszenzusa szerint az idén 3,5 százalékkal esik, többet, mint az egy hónapja várt 2,5 százalék, és jövőre is csak mérsékelten, 0,9 százalékkal nő. (Egy hónapja 2010-re még másfél százalékos növekedést vártak.)

A gyenge növekedés és az ebből eredő alacsony belföldi kereslet mérséklőleg hat az áremelkedések ütemére és az éves átlagos infláció az elemzői konszenzus szerint a következő három évben a három százalékos MNB-kormány cél közelében maradhat. Igaz, a tervezett áfaemelés ideiglenesen gyorsítja majd az inflációt a második félévben, amely így decemberben az elemzői konszenzus szerint 4,15 százalékot érhet el, a februárra várt 2,8 százalékkal szemben.