Öngól is lehet az áfaemelés

2009.02.20. 07:52
20 százalékos visszaesést is okozhat a vendéglátásban az áfaemelés, a szektor fő problémája az, hogy képtelen árat emelni, miközben a költségszintje megugrott. Az áfaemelés komolyan sújthatja az élvezeti cikkek, mint például az édességek piacát.

A nemzetközi gyakorlatot vizsgálva a magyar kormány homlokegyenest ellentétes irányba halad a fogyasztást illető válságkezelésben - mondta lapunknak Háber Tamás, a Magyar Vendéglátóipari Szövetség elnöke. Nyugat-Európában mindenki azon töri a fejét, hogyan tud egységes kedvezményes áfát kidolgozni a vendéglátásra - emlékeztetett a szakember -, élénkítve ezzel a fogyasztási hajlandóságot, itthon viszont 20-ról 23 százalékra emelnék a forgalmi adót, ami lényegében agyoncsapja az ágazatot. Bár korábban volt arról szó, hogy a vendéglátóipar megpróbálja a saját szolgáltatási szektorára vonatkozóan kilobbizni a kedvezményes forgalmi adót, Háber szerint erre most nyilvánvalóan semmi esély.

Nagy kérdés, hogy mennyivel csökkenhet az ágazat forgalma az áfa tervezett emelését követően. A piackutatók szerint esélyes a 20 százalékos visszaesés, ugyanakkor Háber szerint már most 28 százalék körüli mértékben zuhant a forgalom, és az áfa még nem is növekedett.

A szektor fő problémája az, hogy képtelen árat emelni, miközben a költségszintje megugrott. Ráadásul a kormány kihátrálna a cafeteria-rendszerbe tartozó étkezési, illetve utazási utalványok adótámogatásából, ami ugyancsak "nyakon vágná" a vendéglátóipart. Háber szerint teljesen világos, hogy a cafeteria-rendszer - főleg ami az étkezési utalványokat illeti - elsősorban az adótámogatás miatt vált működőképessé. Ha az megszűnik, a rendszer összeomlik. A kormány elfelejti, hogy az utalványok adótámogatásával a melegétkezési utalványok esetében nemcsak a munkavállalók többletjövedelemhez jutását, hanem az egészséges életmódot, a napi egyszeri meleg étkezést is támogatja.

Háber szerint rossz irányba indult el a kormányzat: ha a vendéglátásban csökkentenék az áfát, az egyértelműen kedvező irányba terelné a fogyasztást. Mindez többletbevételt, s nem kiesést jelentene az államháztartásnak.

Hasonlóan borúlátó Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Úgy véli, a 23 százalékos áfaszint nem ugyanazt jelenti, mint amikor 15-ről 20 százalékra emelkedett a forgalmi adó. A mostani áfaemelés tovább rontja a hazai termelők versenypozícióját a kereskedelemben - és nem azért, mert a kereskedő nem lesz hajlandó megvenni a magyar árut, hanem azért, mert a fogyasztó nem lesz hajlandó levenni a drágább terméket a polcról. Az áfaemelés komolyan sújthatja az élvezeti cikkek, mint például az édességek piacát, az ezeken kieső forgalom pedig nem jelentkezik más élelmiszer-kategóriáknál többletként, vagyis az áfabevétel volumene csökken az államháztartásban.

A piaci elemzők szerint az áfaszint növekedése, a forintárfolyam gyengülése, illetve a kedvezőtlen gazdasági folyamatok mind egy irányba terelik a fogyasztást: a belföldi turizmus a korábbi évekhez képes növekedhet, az otthoni étkezés nagyobb teret nyer, ami egyes élelmiszer-kategóriáknak akár kedvezhet is. Ez azonban nem optimális helyzet, hiszen egy ország mezőgazdaságának és vásárlóerejének tükre például a vendéglátás.