A Reformszövetség visszavág Gyurcsánynak
A Reformszövetség adómunkacsoportjának vezetője a kormányfői elutasításra úgy reagált: a kicsi lépéseknek is dermesztő hatása lehet társadalmilag.
Újabb cikkünk ebben a témában:
A gyurcsányi aszpirin nem ment meg a haláltól - 2009.02.23.
Lehet, hogy a Reformszövetség által javasolt szigorúbb költségvetési politika rövid távon több konfliktust okoz, de sokkal vaskosabb társadalmi konfliktusok elkerüléséhez járul hozzá - mondta az InfoRádiónak Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója, reagálva Gyurcsány Ferenc bírálatára. A Reformszövetség adó-, és járulék munkacsoportjának vezetője Gyurcsány Ferenc szavaira válaszul azt közölte: a túlzottan elaprózott, kicsi lépéseknek is dermesztő hatása lehet társadalmilag, és olyan pályára állítja az országot, ami még nagyobb társadalmi kockázatokkal jár. Emlékeztetőül: a miniszterelnök a Reformszövetség programjának ismertetésekor, szombaton azt mondta: imponáló a Reformszövetség gazdaságpolitikai csomagja, de javaslataik társadalmi hatása időnként dermesztő.
Mint beszámoltunk róla, a legeslegújabb Gyurcsány-csomagot neves közgazdászok is összességében inkább maszatolásnak tartják, mintsem olyan eszköznek, amely képes lenne a szakadék széléről visszarángatni Magyarországot, még akkor sem, hogy egyes elemei között találunk előremutatókat.
A Reformszövetség akcióterve és a Gyurcsány-csomag néhány elemükben ugyan hasonlítanak egymásra, az irányuk nagyjából ugyanaz, ám a Reformszövetség programja a fejlettségünkhöz és térségbeli versenytársainkhoz (csehekhez, lengyelekhez, szlovákokhoz) képest túlságosan sokat költő állam kiadásait sokkal bátrabban nyesné meg. Főként a bőkezű szociális támogatásokat faragná meg célzottan, a rászorultsági elv érvényesítésével, a nyugdíjaknál azonnal eltörölné a 13. havi nyugdíjat és más szigorításokat is végrehajtana, az állami gazdasági támogatásokból is sok tízmilliárd forintot levágna, az állami működési költéseknél pedig durván 500 milliárd forintot spórolna. A négy év alatt 2200-2300 milliárd forinttal visszavágott állami kiadások pedig egy agresszívebb adócsökkentésnek is forrást teremthetnek, így az adóterhelés ezer milliárd forintnál is nagyobb mértékben enyhülhetne. Végeredményként már jövőre megdobnák a gazdasági növekedést a Reformszövetség programjában foglaltak, érezhetően nagyobb bővülést alapozva meg, mint a Gyurcsány-csomag, és 2012-ben vagy 2013-ban már nem kellene izgulnunk azért, hogy mennyit gyengül a forint, mert akkortól már euróval fizethetnénk.
A Reformszövetség programjának adópilléréről szólva Oszkó Péter kiemelte: csökkenteni kell a foglalkoztatás adóterhelését, ugyanis az nem járja, hogy Magyarországon kerül a legtöbb pénzbe felvenni egy alkalmazottat. A Reformszövetség 5 százalékponttal mérsékelné az idén a munkáltatói járulékterheket; a csökkentés jövőre további 3, majd 2011-ben még 2 százalékpont lenne. Az összesen 10 százalékpontos csökkentéssel kerülnénk arra a szintre, ami Csehországban és Lengyelországban van - tette hozzá.
Az adó- és járulékprogramért felelős munkacsoport vezetője szólt arról is, hogy a 18 százalékos személyi jövedelemadó felső határát már ebben az évben évi 5 millió forintra emelnék a jelenlegi 4 százalékos különadó megszüntetése mellett.
A munkáltatói járulékcsökkentés ellentételezéseként a program 2010-tol ajánlja a tételes egészségügyi hozzájárulás emelését a jelenlegi 1950-rol 5000 forintra, a 20 százalékos általános forgalmi adót pedig átmeneti jelleggel 24 százalékra növelnék.
Oszkó Péter kiemelte: az átalakított szja-terhelést már 2009-ben kiegészítheti az értékalapú ingatlanadó, amely a 30 milliónál értékesebb lakóingatlanokat terhelné, az értékhatár alatti ingatlanoknál maradna az ingatlanadózás jelenlegi gyakorlata.
A javaslat szerint a társasági adó 2 százalékponttal 18 százalékra emelkedne úgy, hogy a kis- és középvállalkozói (kkv) szektorra kivetett nyereségadó 10 százalék maradna. Oszkó Péter szerint szükség van a kedvezményrendszer fenntartására és az egyéb adónemek kivezetésére, mert így az effektív adóterhelést 30 százalék felett tartják.
A kormány átcsoportosító javaslata adóemelést tartalmaz, mert a különadó megszüntetésével kevesebb maradna a vállalkozásoknál, mint amennyit a társasági adó emelés miatt be kell fizetni - közölte a Deloitte elnök-vezérigazgatója.
