Erzsébet
0 °C
7 °C

42 ezer milliárdja van az államnak

2009.02.23. 12:48 Módosítva: 2009-02-23 18:23:49
Egyéves munkával február végére elkészült a magyar állam vagyonkatasztere - mondta Tátrai Miklós, a nemzeti vagyonkezelő vezérigazgatója egy hétfői sajtóbeszélgetésen. Bár a teljes vagyonkatasztert csak egy parlamenti bizottsági ülésen hozzák nyilvánosságra, azt elmondta: az összeállítás szerint "a koronától a kátyúkig" összesen 42 ezer milliárd forintnyi állami vagyon van.

Február végére ígértük, és el is készültünk az egységes állami vagyonkataszterrel, az azonban egyelőre nem nyilvános - mondta az állami vagyonkezelő vezetője egy hétfői sajtóbeszélgetésen. Tátrai Miklós vezérigazgató hozzátette: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. arra vár, hogy a dokumentumot egy parlamenti bizottsági ülésen mutathassa be, "hogy ne a sajtóból értesüljenek róla a politikusok".

A vagyonkataszter néhány főbb adatát azonban ismertették: az adatbázisok összesítéséből és az értékek felülvizsgálatából az látszik, hogy az állam vagyona a 2008-as állapotok szerint 42 ezer milliárd forint. Ez csaknem két évnyi GDP-nek megfelelő érték, hogy nemzetközi összevetésben sok vagy kevés, azt nem tudni, ugyanis az MNV nem készített nemzetközi összehasonlítást, hogy máshol milyen ez az arány. Tátrai szerint ebben a 42 ezer milliárdban "koronától a kátyúig minden benne van", köztük néhány egészen extrém vagyonelem is, így egy Zetor traktor, Trabant és egy arany foghíd is.

A vagyonelemek túlnyomó része olyan, amivel semmit nem lehet kezdeni, és nemcsak a foghíd ilyen. Van például 4000 kilométernyi vasúti sín, több ezer kilométernyi út, gátak és hidak. Az összes ilyen, úgynevezett vonalas infrastruktúra értéke nagyjából 20 000 milliárd forint, ennél valamivel kevesebb az épületek és egyéb építmények értéke. A 42 ezer milliárdból durván 2000-2000 milliárd forintra rúg a társasági vagyon és a földalap vagyona.

A vagyonkataszterben van még néhány bizonytalansági faktor, hiszen soha senki ilyet nem csinált, és egy év alatt nem is lehet ilyet hibátlanul megcsinálni. Gondot jelent például az, hogy az ingatlanokról azok vagyonkezelőitől kaptak jelentést, "ha téves adatot, akkor téves adat van a kataszterben" - fogalmazott Tátrai. Bár a hibák egy részét az MNV-nél - földhivatali adatbázissal egybevetve - kiszűrik, "tízezres nagyságrendű ingatlant elég hosszú idő végignézni". A hibás adatszolgáltatásra példaként említette, hogy a MÁV szerint például a Nyugati pályaudvar az első kerületben van.

Mennyit ér a Parlament?

A vagyonelemek értékelésénél is vannak problémák, vannak például olyan vagyonelemek, amik értéke nem becsülhető fel pontosan. Például az országház épülete vagy egy folyó, egy tó medre nem forgalomképes, így meg kell fontolni, van-e értelme tízmillió forintokért vagyonbecslést készíttetni. Az infrastrukturális vagyonelemeknél az újraelőállítási értékkel számoltak, vagyis megkérdezték a nemzeti infrastruktúrafejlesztő céget, hogy mennyiért építhető ma út vagy sín. A társasági vagyonnál a klasszikus vagyonértékelési szabályokkal, míg a földterületeknél a megyei átlagot jelentő aranykoronaárral számoltak.

A vagyonkataszter szerint az MNV-nek jelenleg 238 működő, illetve további 91 felszámolás vagy végelszámolás alatt álló cégben van többségi tulajdona. Az állami termőföldek mennyisége 2 millió hektár, ennek nagyjából fele erdő, negyede védett terület. Szintén a vagyonkataszterből derül ki, hogy az országos közgyűjteményekben 4,4 millió leltározott tétel van

Az MNV is szeretne online árulni

A vagyonkezelő vezetője szerint célszerű lenne a kisebb, és minimális értékű vagyoni elemeket - Tátrai szerint több tízezer ilyen van - online, internetes licitálással értékesíteni, de ehhez jogszabályi felhatalmazásra van szükségük. Az MNV egy, az APEH már működő e-árverési rendszere és az ismert online aukciós rendszerek átmenetét jelentő rendszert szeretne kiépíteni - mondta Tátrai.

A vagyonkezelő vezetője beszélt arról is, hogy a válság hogyan hat a társaság működésére. A 48 milliárd forintos osztaléktervet az MVM-nek köszönhetően szinte biztosan hozzák majd, az ingatlanértékesítéseknél ugyanakkor a tavalyi értékbecsléseket újra kell számolni. Drámai végkiárusításokra nem készülnek, de a portfóliót szeretnék kitakarítani, a néhány milliós épületektől szeretnének megszabadulni, ha lesz rájuk vevő.

Tátrai szerint idén GYSEV-tőkeemelés nem lesz, így az erre szánt pénzt várhatóan nem fogják felhasználni. De nem is zárolják, mert lehet, hogy lesz olyan helyzet a következő évben, amikor cégbe kell beszállniuk. Forgóalap viszont nem kell a válság miatt bajba jutott állami cégek megmentésére, mert legfeljebb néhány erdőgazdaság kerülhet olyan helyzetbe, hogy faipari megrendeléseik visszaesése miatt néhány milliárd forintos támogatásra szorulnak. Elhalasztják vagy lelassítják emellett a létszámcsökkentéseket azoknál a társaságoknál, ahol korábban - jellemzően technológiai fejlesztéseket követően - ilyet terveztek.