Megvan az eltűnt ezermilliárd

Miközben a szakmai szervezetek, bíróságok évek óta sürgetik a jelenlegi, teljesen használhatatlan és elavult csődtörvény érdemi újraformálását vagy új törvény megalkotását, időről-időre csak halovány módosításokra kerül sor. Ezek közül néhány ráadásul inkább károsnak bizonyult, mint hasznosnak - állítja Győrfi Attila, az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. ügyvezető igazgatója.

A koncepciótlanságot mindennél jobban mutatja, hogy tavaly ősszel két szocialista képviselő, Bárándy Gergely és Molnár Albert számos ponton előremutató törvénymódosítást nyújtott be a csődtörvény reformjáról, ám mivel ezt az országgyűlés nem tűzte sürgősséggel napirendjére, a múlt ősszel már nem tárgyalta, a téli szünetben pedig a képviselők vissza is vonták a javaslatot. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a közelmúltban több helyen is új, átfogó módosítás előkészületeiről nyilatkozott, ám ennek előzetes egyeztetéséről a szakmai szervezetek nem tudnak.

Győrfi Attila szerint a cégalapítás könnyítése nem volt jó döntés, hiszen éppen szigorításra lett volna szükség. Ma lényegében ezer forintért alapíthat bármely vállalkozó korábbi, felszámolásra jutott cége helyett újakat - tette hozzá a szakember. Egészen a közelmúltig semmilyen szabály nem helyezett kilátásba vizsgálatot olyan céggel szemben, amely azonos iparágban, azonos vezetői körrel, azonos címen kezdte meg működését, mint egy korábbi, felszámolás sorsára jutott cég. Az elmúlt két évben az APEH már csendes kísérletet tett arra, hogy szigorúbban ellenőrizze a frissen alapított cégeket, ám az adóhatóság vizsgálatának alapja aligha lehet a hitelezővédelem.

Márpedig a fő gond ez - mondta Győrfi. A törvény 1991-es hatálybalépése óta nem volt olyan év, hogy a jogerősen elrendelt felszámolási eljárásokban a hitelezői igények megtérülésének aránya meghaladta volna az egy százalékot. Ezermilliárd forint felett van ugyanakkor az eljárások során ki nem egyenlített hitelezői igények nagysága. Ez a vagyon kimentve, de megvan - állítják a szakemberek -, csak az államot is magában foglaló hitelezői kör elől tűnt el. Győrfi Attila ennek kapcsán megjegyezte, hogy a felszámolások rendkívül alacsony megtérülése kockázati felárként beépül a szolgáltatások és termékek árába.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!