Nándor
7 °C
23 °C

A Gyurcsány-csomag adópréssel kedveskedik a cégeknek

2009.03.03. 12:37
Egy tavaly őszi, akkor kudarcba fulladt tervét melegíti fel a Gyurcsány-kormány azzal, ahogyan át kívánja alakítani a cégek nyereségadóztatását. Ennek azonban a vállalkozások a legkevésbé sem örülhetnek: már a tavalyi elképzelés is csak jó esetben lett volna nullszaldós a cégek szempontjából, a mostani ötlet számítások szerint még a válság kellős közepén is rendesen fokozza a céges nyereségek utáni elvonást. Ezzel aligha javít a cégek szorult helyzetén az elmúlt 20 év legnagyobb reformcsomagjának titulált terv.

Tavaly ősszel, a 2009-es adócsomag első, később visszavont változatában a Gyurcsány-kabinet azzal próbálkozott, hogy a szolidaritási adónak becézett különadót megszünteti, ám ezzel párhuzamosan szélesebb alapra helyezi a társasági nyereségadót, amit ráadásul 16-ról 18 százalékra emel. Alig egy hónapra rá - a válság „Magyarországra való begyűrűzésekor" a kormány az adócsomag más részeivel együtt visszavonta ezt a tervét is, ám úgy tűnik, nagyon ragaszkodik az elképzeléséhez, mivel most újfent hasonló változtatást kíván végrehajtani. Annyi különbség van a tavaly őszi ötlethez képest, hogy nem 18, hanem 19 százalékra sfórolnák a társasági nyereségadó kulcsát.

Ezt nem fogják megköszönni a cégek

Jövőre tehát már nem kellene 4 százalékos különadót fizetniük a vállalkozásoknak, cserébe azonban a 16-ról 19 százalékra emelkedő adókulcsot a mainál lényegesen szélesebb adóalapra kellene felszámítani. A pénzügyminiszter kijelentése, illetve a kormányszóvivői iroda összeállítása szerint csupán háromféle adókedvezmény, adóalap-korrigáló tétel maradna meg: csak a beruházáshoz kötődő könnyítések élnének tovább, vagyis fejlesztési tartalék, a kkv-k beruházási kedvezménye és a gyorsított értékcsökkenési leírás maradna meg.

Ha így lesz, a cégek prüszkölni fognak. Az új rendszerben fajlagosan magasabb adóelvonással fognak szembesülni a vállalatok, ezért aztán alaposan végig kellene gondolni, hogy hasznos-e még egyet húzni az adóprésen a válság kellős közepén nyereséget termelő cégeknél - érvel a kormányzati elgondolás ellen Heinczinger Róbert, az Ernst & Young partnere. Vele egyetértve Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója is felettébb károsnak tartja a kabinet ötletét. A mai magyar társaságiadó-törvény korszerűnek mondható, a magyar adótörvények közül azon kevesek egyike, amelyik európai összehasonlításban is megállja a helyét. Egy ilyen törvényből kiirtani azoknak az adóalap-módosító tételek döntő részét, amelyek korszerűvé teszik a társaságiadó-törvényünket, és amelyek a magasabb hozzáadott értéket előállító tevékenységeket megbecsülik, nem szolgálná Magyarország érdekét, mert félő, hogy újabb lendületet kaphat a cégek országból való elvándorlása - érvel Oszkó.

Üzenetérték

Az, hogy az új társasági nyereségadót lényegében a mai különadó mintájára formáznák át, hiszen az új adóalap a különadó alapjára nagyban hasonlítana, a kormány saját szavahihetőségét aláássa. 2006 őszén a szolidaritási adó bevezetésekor azt az ígéretet tette a Gyurcsány-kormány, hogy az adónem átmeneti lesz, csak a költségvetés helyzetének stabilizálásáig marad érvényben.

A különadó tervbe vett eltörlésével azt sugallja a kabinet, hogy a büdzsé rendben van, a három éve tett ígéretet be tudja tartani. Azonban nem csinál mást, mint meghosszabbítja a szolidaritási adót, lényegében örökre bebetonozza az adórendszerbe, így csinál egy átmeneti sarcból örök érvényű elvonást.

A szakértők arra utalnak, hogy az új adóalap még - a mai társaságiadó-alapnál szélesebb alapra kivetett - a különadó mai alapjánál is szélesebb lenne. A hivatalos nyilatkozatok alapján a mai helyzettel szemben nem lehetne mérsékelni az adóalapot például a kutatás-fejlesztés költségével vagy a bejelentett részesedés értékesítésekor elért árfolyamnyereséggel. A jogdíjbevételhez kapcsolódó adóalap-korrekciónak is a jelek szerint búcsút mondhatnának a cégek. Sok multinacionális vállalat amikor leányvállalatot hozott létre hazánkban, a döntésében nagy szerepet játszottak azok az adóalap-módosító tételek, amelyeket most el kíván törölni a kormány - hangsúlyozza Heinczinger. Hozzáfűzi: tévedés azt hinni, hogy az ilyen cégek körében az adóalap-csökkentő elemek megritkítása a költségvetés szempontjából plusz adóbevételt hozhat; épp ellenkezőleg, az érintett vállalatok egy része itt hagyhatja hazánkat, így a büdzsé a szóban forgó cégek több tízmilliárd forintos adójukról is kénytelen lesz lemondani.

A könyörtelen számok

A számok is alátámasztják a szakértők félelmeit, azt, hogy egy itt maradó, tovább működő cég az újraformált társasági nyereségadó alapján magasabb summát lesz kénytelen leróni, mint amennyit ma fizet az államkasszába. Emlékeztetőül: a változtatás - a kormányzati kommunikáció fordulataival élve - az elmúlt 20 év legnagyobb reformjának része, a vállalkozásoknak levegőt adó, a mind jobban mélyülő válság kedvezőtlen hatásait minimalizálni kívánó adócsomag egyik eleme.

A 16 százalékos társasági nyereségadó ellenére ma 13 százalék körüli az effektív átlag társaságiadó-kulcs. Társasági adóból tavaly a Pénzügyminisztérium honlapján található kimutatás tanúsága szerint 488 milliárd forint folyt be a büdzsébe, vagyis 1 százalékpontnyi társasági adó hevenyészett számítás szerint 37 milliárd forintot jelent. Különadóból 200 milliárd forintra tett szert az államháztartás, vagyis 1 százalékpontnyi szolidaritási adó 50 milliárd forintra rúg. Tavaly összesen a két jogcímen így 688 milliárd forinttal hízott büdzsé.

Mivel az újjáalakított társasági nyereségadó alapja a szakértők szerint is szélesebb lesz a mai különadónál, így alsó hangon kalkulálhatunk azzal, hogy 1 százalékpontnyi újfajta társasági adó 50 milliárd forintot hozott volna az állam konyhájára tavaly, a 19 százalékos kulcs így legalább 950 milliárd bevételt generált volna 2008-ban. Még ha a minimum 950 milliárdot korrigáljuk is pár 10 milliárd forinttal, a hazánkat esetleg itt hagyó multinacionális vállalatok eddig befizetett nyereségadójával, akkor is 850-900 milliárd forint közötti summával számolhatunk az új társasági nyereségadóból. Ez áll szemben a mai társasági adóból és különadóból befolyt, fent említett 688 milliárddal. Az összehasonlítást azért egyazon évre, 2008-ra végeztük el, és nem pedig a 2008-as esztendő tényadatát és a 2010-es várható adóbevételt vetettük össze, mert így elkerülhető az a fajta torzítás, amely egyrészt az inflációból, másrészt - és ez játssza a nagyobb szerepet - a gazdálkodási feltételek különbözőségéből fakad. (Hiszen a 2008 -as adatra még kisebb hatást gyakorolt az ősszel elindult válság, ám a 2010-es számokat jelen előrejelzések szerint alapvetően be fogja folyásolni.)

A jegybank napokban megjelent tanulmánya is arra utal, az új nyereségadóztatás magasabb elvonást jelent az üzleti szféra összessége, és így az egyes cégek számára. Az MNB szakértői arra számítanak, 2009-ről 2010-re a milliárd forintban számolt - ma társasági adóból és különadóból alkotott - társaságiadó-bevétel 626 milliárd forintról 638 milliárd körüli összegre kúszik fel. Első blikkre ez nem tűnik nagy növekménynek, hiszen az infláció önmagában nagyjából ekkora emelkedést indokolna. Azonban ezt a növekményt úgy „produkálja" az üzleti szféra, hogy közben még a jegybanki előrejelzés szerint is romlik a gazdasági helyzet, a gazdasági visszaesés jövőre is folytatódik, 2010-ben fél százalékkal zsugorodhat a GDP. (Sőt, más elemzések még ennél is mélyebb recesszióval számolnak.)

A kormány mindenesetre úgy igyekszik beállítani a nyereségadóztatás átformálását, hogy azzal a cégeknek még kedvezne is. A pénzügyminiszter egy minapi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy pár tízmillliárd forinttal jobban járhatnak a vállalkozások az átalakítással ahhoz képest, mintha minden maradna a régiben. Lapunk szerette volna megtudni a Pénzügyminisztériumtól, hogy az egyes lépések egyenként és összességében pontosan mennyivel változtatják a cégek adóterhelését, a tárca azonban már egy hete késlekedik a válaszadással. Ennek az adja a pikantériáját, hogy a szakminisztérium számolta ki a Gyurcsány-csomag költségvetési hatásait, így minden bizonnyal erre vonatkozóan is rendelkeznie kell adatokkal.