Luca, Ottilia
1 °C
5 °C

Közös régiós nyilatkozat gyengíthette a forintot

2009.03.04. 12:16 Módosítva: 2009-03-04 17:35:40
Közös közleményt adott ki a cseh, a lengyel, a román, a bolgár és a szlovák pénzügyi felügyelet: ebben azt hangsúlyozzák, nem lehet a régiós országokat egy kalap alá venni, minden ország eltérő kihívásokkal küzd, de felügyeleteik és kormányaik felelősek a megfelelő intézkedések meghozataláért. Az először közzétett nyilatkozatban nem szerepelt Magyarország, ami a piacon egyértelműen azt a hatást keltette: a régiós országok így próbálnak elhatárolódni a súlyosabb gazdasági problémákkal küszködő Budapesttől. A PSZÁF azonban később becsatlakozott az aláírók közé, azt egyelőre nem magyarázták el, miért késtek, vagy késtek-e egyáltalán.

Nem tisztult a kép a kormányszóvivőin

Magyarország részéről a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete természetesen csatlakozott ehhez dokumentumhoz, ott is van az aláírók között – reagált a szlovák, cseh és lengyel pénzügyi felügyeletek honlapján szerdán délelőtt megjelent közös közleményre Budai Bernadett. A kormányszóvivő szerint „ez a közös fellépés, ez a közös nyilatkozat bizonyítja, hogy a miniszterelnök kezdeményezése igenis meghallgatásra talált, mert máris van egy közös álláspont a régió pénzügyi felügyeletei részéről”. Arra a kérdésre, hogy nyilatkozat nem Magyarország kritikája-e, azt mondta, ehhez azért csatlakozott a PSZÁF, mert egyetért a dokumentumban foglaltakkal.

A felügyeleti szervek, a központi bankokkal együtt felelősek országaik bankrendszerének működéséért, a pénzügyi stabilitás fenntartásáért, az uniós szabályozás pedig lehetővé teszi, hogy minden ország megfelelő választ adjon a saját pénzügyi szektorát jellemző kihívásokra. A kormányoké a teljes felelősség, hogy speciálisan saját országuk igényeire szabott intézkedésekkel éljenek - áll öt ország jegybankjának közös közleményében. Minden Kelet- és Közép-Európai országnak egyedi gazdasága és pénzügyi rendszere van, ezek az országok nem képeznek homogén régiót. Éppen ezért fontos, hogy különbséget tegyenek a EU-tagok és nem EU-tagok között - áll a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Lengyelország, Románia és Bulgária jegybankjainak illetve pénzügyi felügyeleti hatóságainak (egyes országokban e két szerep nem válik szét) közleményében.

Magyar aláíró a cseh, a lengyel és a szlovák jegybank honlapján közzétett eredeti nyilatkozatban nincs, ami az Indexnek nyilatkozó piaci szereplők szerint egyértelműen azt mutatja, a közlemény egyik célja az lehet, hogy az országok elhatárolódjanak az övéknél lényegesen rosszabb gazdasági mutatókat, instabilabb helyzetet felmutatni képes Magyarországtól. A tény, hogy a PSZÁF az első megkeresésekre nem reagált, arra utal, hogy nem is tudtak a nyilatkozat tervéről. (Az aláírók közül 4 országban a jegybankok töltik be a PSZÁF, azaz a pénzügyi felügyelet szerepét is, ilyen minőségben született a nyilatkozat)

A PSZÁF végül 12:41-kor kiadta ugyanazt a nyilatkozatot, melyben immáron aláíróként szerepel Magyarország is. Időközben (13:48-kor) a cseheknél frissült az oldal és már a magyar aláírást is tartalmazó közlemény van kint, a lengyel és a szlovák felügyelet honlapján még az eredeti, minket kihagyó szöveg szerepel. Délután három előtt már a szlovák jegybank honlapján is a magyar aláírással ellátott nyilatkozat volt kint.

A PSZÁF elnöke, Farkas István nem nyilatkozott az Index megkeresésére, sőt, a felügyelet sem adott ki hivatalos tájékoztatást az ügyben azon túl, hogy kiküldték a már általuk is szignált nyilatkozatot. Este azonban Farkas nyilatkozott az MTI-nek arról, miért maradtak ki az aláírók közül. Nem hivatalosan is csak annyit közöltek, valamiféle technikai hiba történt a nyilatkozat kiadásával kapcsolatban. (Tény egyébként, hogy a PSZÁF által word dokumentumként kiküldött, Magyarországot már aláíróként felsoroló közlemény fájladatai szerint a szerző a cseh jegybank egyik munkatársa, a dokumentumot ma 9:41-kor hozták létre.)

A nyilatkozat aláírói hangsúlyozzák: nagyra értékelnék, ha a jövőben a térség, illetve annak az EU egészére vetített kockázatainak elemzésekor mindenki figyelembe venné az egyes országok intézményeinek felelősségét, miközben hangsúlyozzák, fontosnak tartják társszerveik együttműködését.

A reggeli forintgyengülés mögött szakértők már a nyilatkozat nélkül is azt a hatást vélték felfedezni: azok után, hogy Gyurcsány Ferenc Brüsszelben kudarcot vallott a régiónak kért bankmentőcsomag ötletével, mely egyben a régiós országok helyzetének összemosására vonatkozó (saját szempontunkból érthető) kísérlet bukását is jelentette. Így a forint, mely eddig a régiós devizákkal együtt gyengült, ma már egyedüliként indult el lefelé a lejtőn, a befektetői fejekben többek között a brüsszeli csúcsnak, a régiós országok már korábban megkezdett "nem vagyunk Magyarország" politikájának, illetve Obama kijelentésének köszönhetően elindult a térség országainak szétválasztása.

Rövid távon rendben lehet a forint

Ennek ellenére sem vár további forintleértékelődést Heim Péter. Az Aegon Alapkezelő vezérigazgatója, aki egyébként korábban jelezte, hogy az idén év elején elérhetjük a 300 forintos euróárat, most úgy véli: 1-2 hónapon belül akár 300 forint alatt is lehet az euróár, az árfolyam egy 285-315 közötti sávban ingadozhat.

Félreértés ne essék, a szakértő ezzel együtt nem optimista: úgy véli, nagyjából szeptemberig időt kaptunk, ezalatt egyre fokozódó nyomás lesz Magyarországon. Az egyértelmű, hogy a jelenlegi kormány nem képes megoldani a helyzetet, állítja Heim Péter. Azon túl, hogy a piaci reakciók is mutatják, hogy a Gyurcsány-csomag megbukott, elégtelen a válság kezelésére, szerinte Obama nyilatkozata pedig a diplomácia nyelvén üzenet is egyben, hogy a jelenlegi politikai vezetés "elrontotta".

Teljesen érthető lenne az elhatárolódás

Lapunk délelőtt kérdezte meg Barcza Györgyöt, a K &H Bank vezető elemzőjét, vagyis akkor, amikor a közös közleményből egyértelműen kiderül, hogy azt Magyarország nem írta alá. A PSZÁF levele, miszerint Magyarország mégis szignálta a dokumentumot, jóval dél után érkezett szerkesztőségünkbe.

Értünk teszi

Gyurcsány Ferenc azért tesz kezdeményezéseket, azért tárgyal befektetőkkel, hogy Magyarország helyzetét és így a forint árfolyamát is javítsa – reagált a szóvivő a forint szerdai, újabb történelmi mélypontjával kapcsolatos kérdésre. A kormányfő által korábban kért nem szokványos piaci beavatkozást nem kommentálta Budai Bernadett, ahogyan azt sem, hogy a forint gyengülése összefüggésben lehet-e azzal, hogy az Európai Központi Bank, igaz, még nem hivatalosan, visszautasította a könnyített eurócsatlakozással kapcsolatos felvetéseket.

A csehek, szlovákok, lengyelek, bolgárok és románok közös fellépése válaszlépés Gyurcsány Ferenc kormányfő hétvégi akciójára, amellyel összemosta Magyarországgal a szóban forgó országokat a 190 milliárd eurós mentőcsomagért lobbizva az EU-nál – kommentálta a közleményt Barcza. Hozzáfűzte: azt érzékelik a régiós versenytársaink, hogy az EU nyilvánosan nem akarja kritizálni Magyarországot, azt az államot, amely a legrosszabb makrogazdasági helyzetben, a leginkább sérülékeny állapotban van ezen hat ország közül, márpedig ha egy kalap alá veszik a befektetők a hat országot, az árt – magasabb kamatteherben, gyengülő valutában kifejezhető károkat okoz – a cseheknek, lengyeleknek, szlovákoknak, bolgároknak, románoknak. Egyre inkább az látszik egyébként az elmúlt napok befektetői reakcióiból, hogy egyre inkább magyarspecifikussá válik a folyamat, a piaci bizalom leginkább a forintban inog meg, a hosszú állampapírhozamok is nálunk emelkednek a legjobban, a befektetők úgy érzékelik, valamely országok képesek saját erőből megoldani a nehéz helyzetüket, mások nem és Magyarország utóbbi kategóriába sorolható, röviden: a piac felismeri, hogy a legrosszabb állapotban Magyarország van – magyarázza az elemző.

Az, hogy minket kihagytak a közös fellépésből, üzenetértékét tekintve is elég egyértelmű kell hogy legyen, hangsúlyozza a közgazdász. Van egy komoly magyar probléma, amelyet nekünk kell megoldanunk, nekünk kell erőfeszítést tennünk azért, hogy a nagyban saját magunknak köszönhető kutyaszorítóból kijöjjünk. Azt lehet érzékelni, hogy az EU nem dob mentőövet egy olyan államnak, amely nem tesz meg mindent azért, hogy kikecmeregjen a válságból. Nem lehet tehát arra számítani, hogy megismétlődik az, ami ősszel történt, vagyis hogy az EU lényegében semmilyen feltételt nem szabott a Magyarországnak nyújtott sokmilliárdos hitelkeretért cserébe. Ahhoz nem asszisztálnak, hogy megússzuk a szükséges, politikailag rövid távon talán fájó, de a kiutat jelentő döntéseket, nem fogják elnézni, hogy egy állam ahelyett, hogy érdemi intézkedéseket felvállalna, ahelyett a kiskaput keresi, miközben a segítő kezet elfogadja – érzékelteti Barcza. Az EU továbbra is jószándékúan áll hozzánk, de az újabb segítségéhez az kell, hogy mi is megtegyünk mindent, ami a válságból való kilábalásunkat jelentheti. De még ha sikerül is kijönnünk a gödörből, az is hosszú évekig fog tartani, és azzal kell számolnunk, hogy az eddigiek miatt megbélyegeznek minket a piacon.

Nemzetközi kudarcok

Keddi londoni látogatásán, majd egy szerdán az Európai Bizottság elnökéhez írt levelében Gyurcsány Ferenc lényegében nemcsak megismételte, hanem ki is bővítette a hétvégi EU-csúcson – ahol a Financial Times szerint a magyar kormányfő „elszigeteltnek tűnt” – ismertetett, jórészt segítségkérő javaslatait. Így beszélt arról, hogy továbbra is él a magyar javaslat a 180 milliárd eurós közép-kelet-európai stabilizációs programra. Bár szerinte nem kell „konfekcióruhába kell öltöztetni valamennyi országot”, megjegyezte: a régiónak vannak sajátosságai, ezért átfogó, az egyes szereplők összehangolt fellépését igénylő programra van szükség.

A mentőcsomagnak szerinte négy dolgot kell tartalmaznia, ezek egyikeként említette, hogy sürgős pénzügyi segítséget kell adni azoknak az országoknak, amelyeknek a finanszírozása rövid távon bajba kerülhet. Kiemelte viszont, hogy Magyarország nem ilyen, mert az IMF- megállapodásnak köszönhetően stabil a magyar gazdaság finanszírozási háttere. A miniszterelnök szerint az uniós csomagnak kellene gondoskodnia a térségi bankok sürgősségi likviditási és tőkepótlásáról.

A tervnek Gyurcsány szerint "világos és agresszív" eurócsatlakozási menetrendet is tartalmaznia kellene, bár megjegyezte, hogy Magyarország nem hígítani akarja a feltételeket, csak felgyorsítani a folyamatot. Gyurcsánynak ez a javaslata hozta talán a legkisebb elutasítást: a Financial Times azt írja, több uniós politikus szerint érdemes átgondolni az ERM-II árfolyamrendszerben kötelezően eltöltendő kétéves időszak lerövidítését.

Gyurcsány emellett kezdeményezte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alapszabályának módosítását, hogy az a jelenleginél kétszer, háromszor több hitelt tudjon kihelyezni, ami szerinte 20-40 milliárd euróval növelné a térségbe érkező pénz mennyiségét. Szerinte ez a pluszpénz is része lehetne a 180 milliárdos csomagnak. Szerdán a Dow Jones hírügynökség arról adott hírt, hogy a magyar kormányfő levélben kérte Jose Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét: az Európai Központi Bank (EKB) fogadja el hitelműveleteinél fedezetként az eurózónán kívüli országok államkötvényeit is. Gyurcsány szerint ez az intézkedés „növelheti az államkötvényeink iránt a keresletet, mérsékelheti a finanszírozás kockázatait, következésképp az országkockázatokat is".