Ilona
18 °C
34 °C

Bénázott vagy könyörgött a PSZÁF

2009.03.05. 11:41 Módosítva: 2009-03-05 12:30:20
A cseh és a szlovák pénzügyi felügyeletek szerint jó az együttműködés és a kommunikáció a régiós országok társszerveivel, így a magyar felügyelettel is, de inkább a PSZÁF-ot kérdezzük arról, miért maradt ki Magyarország az első körben öt kelet-közép európai uniós tagállam jegyezte nyilatkozatból. Az egyik verzió szerint utólag könyörögtünk gyorsan, a másik szerint egyszerűen lassú volt a PSZÁF: így vagy úgy, elképesztő dilettantizmusnak tartják piaci szereplők a történteket, melyek hozzájárultak a forint tegnapi mélyrepüléséhez is, de hosszabb távon is károkat okozhatnak.

Az Indexnek nevük elhallgatását kérve nyilatkozó piaci szereplők elmondása alapján két magyarázat létezik, hogyan történhetett, hogy Magyarországot a csehek, lengyelek, szlovákok, bolgárok és románok kihagyták a szerdán közzétett, a térség államainak összemosása ellen tiltakozó, az érintett államok pénzügyi felügyeletei által aláírt nyilatkozatból, melyen néhány órával később azért a Pénzügyi Felügyeletek Állami Felügyeletének aláírása is megjelent.

Forrásaink egy része úgy tudja, a szóban forgó országok meg sem keresték Magyarországot éppen azért, mert Gyurcsány Ferenc kormányfő a hétvégi EU-csúcson és előtte összemosta velünk őket, holott a hat állam közül messze mi vagyunk a legrosszabb helyzetben, a makrogazdasági problémák messze nálunk a legnagyobbak, a válság minket sebezhet leginkább. Az öt állam így akarta megkülönböztetni magát tőlünk, válaszlépésként Gyurcsány magánakciójára. Akik osztják ezt a magyarázatot, úgy látják az elmúlt napok jelei alapján, hogy Gyurcsány akcióját diplomáciailag sem készítette elő a magyar külpolitika, nem igazán puhatolóztak a diplomáciai vonalon dolgozók, hogy a régiós országok mennyire értenek egyet azzal, hogy a Gyurcsány-féle kezdeményezés egy kalap alá veszi őket velünk. Informátoraink úgy érzékelik, a Gyurcsány-féle akció idehaza sem nagyon talált támogatásra, vélekedésüket pedig azzal magyarázzák, hogy a kormány mellett a gazdaságpolitika másik fő letéteményese, az MNB nem állt a kezdeményezés mögé.

E verzió szerint így a Magyarországot szándékosan kihagyó nyilatkozat megjelente nyomán kezdődött villámgyors egyeztetés az országok között, amiben komoly szerepet vitt az MNB: bár Magyarországon, szemben az aláíró államok többségével, a pénzügyi felügyeleti és monetáris irányítási funkció szervezetileg is két részre osztott, így az MNB formailag nem is érintett a jegybankok mint pénzügyi felügyeletek jegyezte közös nyilatkozatában, bevetette kapcsolatait. Erre utal mindenesetre az is, hogy miközben a PSZÁF egyfajta egyeztetési problémaként tünteti fel a malőrt, az Index által megkeresett külföldi intézmények közül válaszoló cseh illetve szlovák jegybank egyaránt azt írta lapunknak: a kommunikáció az intézmények között jó, de arról, hogy mi történt, kérdezzük a PSZÁF-ot. Ahogy az is: eltelt némi idő aközött, hogy a PSZÁF kiadta volna a már általa is aláírt nyilatkozatot, és aközött, hogy Magyarország aláíróként megjelent volna a korábbi aláíró intézmények honlapján szereplő közleményekben.

Forrásaink másik része szerint az öt állam illetékes hatósága megkereste magyar partnerét, aki ez esetben a bankok feletti felügyeletet ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. A PSZÁF azonban nem írta alá a dokumentumot. Valaki szerint egyszerűen nem vették komolyan, valaki szerint hozzá nem értésből fakadt, hogy nem tartották fontosnak a közös fellépéshez való csatlakozást, és van, aki úgy tudja, a PSZÁF egyszerűen nem kívánt foglalkozni ezzel az üggyel. Némileg ezt a forgatókönyvet erősítik Farkas István, a PSZÁF elnökének szavai, aki tegnap az Index megkeresésére nem volt hajlandó nyilatkozni az ügyben, késő délután, órákkal az első, majd a már magyar aláírással is kiegészített nyilatkozatok megjelenése után az MTI-nek viszont lényegében félreértésnek titulálta a történteket. Tény egyébként, hogy a PSZÁF által word dokumentumként kiküldött, Magyarországot már aláíróként felsoroló közlemény fájladatai szerint a szerző a cseh jegybank egyik munkatársa, a dokumentumot szedán 9:41-kor hozták létre, azaz még azt megelőzően, hogy a közlemény akár Magyarország aláírása nélkül megjelent volna.

Ennek ellenére is furcsa viszont: a PSZÁF által elküldött levélben Magyarország az utolsó helyen szerepel az állítólagos aláírók között. A lista így hangzik: the Czech Republic, Slovakia, Poland, Romania, Bulgaria and Hungary (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária és Magyarország). A lista tehát nem abc-sorrendben íródott, vagyis más logikát kell benne keresnünk. Árulkodó, hogy a visegrádi négyek közül három (csehek, szlovákok, lengyelek) egymás után következik az első három helyen, ám Magyarország elszakadva tőlük, a románok és bolgárok után zárja a sort.

Bárhogy is történt, a dilettantizmus csúcsa, ami történt – fogalmaztak többen. A piac ugyanis azt érzékelte a Magyarországot eredetileg kihagyó dokumentum láttán, hogy vége annak a közös régiós fellépésnek, amelyet a cseh, lengyel, román és magyar jegybank múlt heti közös nyilatkozata szimbolizált. A múlt heti közös közlemény azt a képet erősítette a befektetőkben, hogy a térség államai egy hajóban eveznek, valamilyen formában együttműködnek. Az, hogy a szerdai közleményt Magyarország – annak eredeti verziójának tanúsága szerint – nem látta el szignójával, a piac úgy érzékelte, hogy a régió kilökte magából Magyarországot, a forintot – érzékeltette egyik forrásunk. Ez azon túl, hogy szerepet játszhatott a forint mélyrepülésében, hosszabb távon is károkat okozott az országnak.

A befektetők fejében aligha múlik el könnyen Magyarország "kitagadása". A külföldi gazdasági szájtokon az eredeti, öt országnevet tartalmazó dokumentumot említették sokáig, és csak órákkal később írta cikkében a Marketwatch és a Reuters hírügynökség, hogy Magyarország is aláírta a közleményt. (A Reuters tudósítása szerint is csak később csatlakozott az aláírókhoz Magyarország, miután a piac megbüntette a forintot, történelmi mélypontra taszítva azt.) A Bloomberg hírügynökség magyar idő szerint szerdán délután háromnegyed ötkor is még csak öt országot említett, ahogy az AP is.

Megkerestük a cseh, a lengyel és a szlovák felügyeleti hatóságokat is, hogy megkérdezzük, az első közleményben miért nem szerepelt aláíróként a PSZÁF. A cseh jegybank szóvivője a magyar felügyelethez irányított kérdésünkkel. Annyit még hozzátett, hogy a kommunikáció gördülékeny és a nyilatkozat valamennyi aláírója szorosan együttműködik.

A szlovák jegybanktól hasonló választ kaptunk, ők is a PSZÁF-hoz irányítottak minket. Jana Kovacova szóvivő is említette, hogy a CEBS tagok közös állásfoglalása mindenki számára nyitott a közép- és kelet-európai országok közül és az aláírók szorosan együttműködnek.