Gyöngyi
9 °C
9 °C

Magáncéggel dolgoztatta ki csomagját Gyurcsány

2009.03.09. 14:51 Módosítva: 2009-03-10 11:35:32
Még az Európai Bizottság elnökére sem hallgatott Gyurcsány Ferenc, a miniszterelnök Barroso intése ellenére hozakodott elő a régiós mentőakció ötletével a múlt heti rendkívüli EU-csúcson. Végül kudarcba torkollott az akció. A történet pikantériája, hogy a csomagot nem is a kormányzati apparátus készítette, arról még Veres János pénzügyminiszter sem tudott: az anyagot egy külső tanácsadó cég dolgozta ki.
Gyurcsány a csúcsértekezlet után
Gyurcsány a csúcsértekezlet után

Látványos buktával ért véget Gyurcsány Ferenc kormányfő számára a Brüsszelben tartott múlt heti rendkívüli EU-csúcs. A magyar miniszterelnök előállt azzal a javaslatával, hogy az EU dobjon össze 160-190 milliárd eurós mentőcsomagot a közép-kelet-európai térségnek. A négypilléres pakkból jutott volna a régiós államoknak, részesedhettek volna belőle olyan nyugati bankok, amelyeknek a leánybankjai régiónkban működnek, kaphattak volna forrásokat itteni termelő cégek, és lett volna lehetőség arra is, hogy rövid lejáratú vállalati hiteleket átütemezhessenek.

Gyurcsány ötletét azonban látványosan lesöpörték a résztvevők. Az ügy pikantériája, hogy az Index információi szerint lényegében Gyurcsány magánakciójáról volt szó: értesülésünk szerint a kormányfő kikerülve a közigazgatást, megbízta a világ egyik legnagyobb, hazánkban is működő tanácsadó cégét, a McKinsey & Company-t, hogy készítsen el egy anyagot arról, hogy mennyi pénz is kellene a régió megtámasztására, mit is kellene tenni. Ez a tanulmány lett lényegében az ominózus 160-190 milliárd eurós mentőcsomag-tervezet. Lapunk megkereste a McKinsey-t, ahol azt a választ kaptuk, hogy a cég ahogyan általában nem kommentál híreket, most sem kíván reagálni értesülésünkre.

Dolgoznak az államnak

A McKinsey & Company neve pár héttel ezelőtt is felbukkant a gazdasági sajtóban. Mint arról beszámoltunk, a nemzetközi tanácsadó cég világította át a Magyar Nemzeti Bankot, a hatékonyságvizsgálat után a jegybank minden hetedik dolgozóját, összesen 91 főt elbocsát, évente 1,7 milliárd forintot takarít meg.

Olyannyira sürgős volt a kormányfőnek, hogy tudjon prezentálni egy megoldási javaslatot az EU-csúcson, hogy egyes forrásaink szerint a brüsszeli összejövetel előtt egy nappal, más forrásaink szerint néhány órával kapta csak kézhez az anyagot, mégis mindenképpen elő kívánt hozakodni az ötlettel. Úgy tudjuk, az uniós magyar képviseletet sem tájékoztatták az elképzelésről, de még csak a magyar pénzügyminiszter, Veres János és a szaktárca sem tudott a tervről.

Barroso próbálta lebeszélni Gyurcsányt

Csak a javaslat egyik, ingyenes forrásának mondják a McKinseyt

Gyurcsány Ferenc egyik forrásként a McKinsey and Company tanulmányát használta a 180 milliárd eurós közép-kelet-európai stabilizációs program elkészítésekor, de a javaslat végleges formája a Miniszterelnöki Hivatalban állt össze - közölte a kormányszóvivő az Index hétfői cikkére reagálva az MTI-vel, de az Index megkeresésére nem reagáltak.
Daróczi Dávid megerősítette, hogy valóban a tanulmány volt az egyik forrás, de - mint mondta - a miniszterelnök több másikat is felhasznált a nem hivatalos EP-csúcsra készült magyar javaslatcsomag kidolgozásához, amelynek végleges változata a Miniszterelnök Hivatalban készült el. Hozzátette: a világszerte ismert tanácsadócég elemzése egy belső anyag, ami nem a magyar kormány megrendelésére készült, így azért nem is fizettek egy fillért sem.

Ráadásul tisztában lehetett azzal, hogy nem szerencsés előhozakodnia ötletével, legalábbis erre utalnak azok a hírek, amelyekről lapunknak többen beszámoltak. Információink szerint Gyurcsány az Európai Bizottság elnökével, Jose Manuel Barrosoval megismertette ötletét, aki arról győzködte Gyurcsányt, hogy az EU-csúcson nehogy előrukkoljon vele. Ez sem volt azonban elég: úgy tudjuk, a régiós országokkal folytatott egyeztetésen a kormányfő szóba hozta a tervet, ahol elutasításra talált. Ezt követően a 27 tagállam részvételével tartott, a régiós országokkal folytatott konzultáció után nem sokkal kezdődött csúcson viszont állítólag már csak nagy vonalakban utalt a tervre, részleteiben nem ismertette azt.

A fogadtatás mindenesetre egyértelmű kudarc volt: a csehek, lengyelek, szlovákok és más régiós államok kikérték maguknak, hogy egy kalap alá vegyék őket Magyarországgal, a német kancellár is azt hangsúlyozta az összejövetel után, hogy nem lehet összemosni az egyes országokat. A nyugati média Gyurcsány felsüléséről cikkezett. Sokak szerint az sem véletlen, hogy a lengyelek, csehek, szlovákok, románok és bolgárok a magyar kormányfő számára balul elsült EU-csúcs után három nappal egy olyan közös közleményt adtak ki, amelyben a hangsúlyozták, hogy nem homogén a régió, a közlemény eredeti, megjelent változatából pedig kihagyták Magyarországot. Tény ugyanakkor, hogy azóta a régiós csomag mellett foglalt állást Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártjának (PSE) elnöke, és az osztrák kancellár, Werner Faymann is. (A kormányszóvivő az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a nem hivatalos magyar javaslat fő irányait támogatta többek közt Franciaország, támogató cikket közölt róla a Financial Times és a New York Times. Megemlítette azt is, hogy Paul Krugman, a közgazdasági Nobel díj nyertese is támogatta a javaslatot, ahogyan Thomas Mirow, az EBRD elnöke is, aki az ERM 2-ben kötelezően eltöltendő idő lerövidítése mellett érvelt éppen hétfőn egy lapinterjúban.)

Kellene csomag, de...

Közgazdászok elismerik, hogy valóban szükség lehet egy mentőcsomagra, amellyel megtámogatnák a térség bajba jutott államait, bankrendszerét. Ennek ellenére mégsem érte őket meglepetésként, hogy Gyurcsány akciója kudarcba fulladt, két ok miatt sem. Egyrészt nagyon szerencsétlen dolog volt épp egy olyan országnak sürgetnie egy mentőakciót, amelyik a régióban a leggyengébb lábakon áll, az elmúlt években felelőtlen gazdaságpolitikát folytatott, illetve egy olyan miniszterelnöknek, aki eddig nem sok jelét adta annak, hogy hajlandó lenne az alapvető irányváltásra, drasztikus lépésekre, még ha azok húsbavágóan sértik is szavazóbázisát – érzékelteti lapunknak az egyik közgazdász. De az igényelt 160-190 milliárd eurót sem köhögik ki könnyen azok a nyugati uniós országok (egy régiós mentőcsomagért az osztrákok kezdek el kilincselni egyébként bő egy hónappal ezelőtt, ám ők durván 100 milliárd eurót elegendőnek tartottak ilyen célra), amelyek ugyancsak el vannak foglalva a saját bajaikkal.