A helyzet nehéz, csaknem kilátástalan

Ha csak a pillanatnyi számokat nézzük, csak az állóképből indulunk ki, akkor nem tudjuk megérteni, hogy miért Magyarországtól ódzkodnak a befektetők, miért nem kelnek el 13-14 százalékos hozammal sem a magyar állampapírok, miért cikkezik rólunk lesajnálóan a nyugati média és a közép-kelet-európai országok újságjai - világított rá Hamecz István. Az OTP Alapkezelő vezérigazgatója hangsúlyozta: ha dinamikusan szemléljük a helyzetet, úgy már látszik, hogy miért van bajban az ország: a folyamatok nem fenntarthatóak, az államadósság-dinamika a mostani feltételek mellett problémát okoz.

A gazdaság potenciális növekedési üteme 2 százalékos, vagy kicsit az alatti (miközben például a régiós versenytársaink közül a szlovákok 6-7 százalékos potenciális dinamikával büszkélkedhetnek), a reálkamatlábak 6-8 százalék körül alakulnak, az államadósság tavaly év végén 73 százalékos volt (a régiós államok átlaga 30 százalék), a költségvetés pedig nincs túl jó állapotban. Ezen paraméterek alapján a GDP-arányos államadósságunk tíz év múlva átlépi a GDP 100 százalékát - világított rá Hamecz. Az IMF-csomag és a mellé rendelt program ezt a problémát igyekezett volna kezelni, de láthatóan hatástalan a csomag, mivel azzal csak azt érjük el, hogy tíz év múlva 90 százalék fölé kúszik az államadósság, vagyis közelében nem leszünk annak, hogy lefelé vegye az irányt - magyarázta a szakember.

9 százalékos növekedés, vagy 900 milliárdos kiigazítás

Ahhoz, hogy ebből a csapdából ki tudjunk törni, három irányba indulhatnánk. Ha a gazdaságpolitika nem hazudtolja meg magát, és ahogyan az elmúlt években, úgy továbbra sem figyel a gazdaság potenciális növekedési ütemére, azt sokadrendű kérdésként kezeli, akkor az eddigi költségvetési kiigazításokon felül újabb, a GDP-ben mérve 4 százalékos, vagyis durván 900-1000 milliárdos stabilizációt kellene végrehajtani.

A másik opció, hogy a költségvetési egyensúlyon nem akar tovább javítani a kormányzat, hanem a gazdaság hosszú távon érvényesülő növekedési potenciálját javítja. Ez esetben olyan program kell, amely nem kevesebb, mint 9 százalékos potenciális növekedési ütemet eredményez - jelentette ki a jegybank volt igazgatója, érzékeltetve, mennyire nagy feladat előtt állunk, vagy ha úgy tetszik, mennyire nagy a kihívás. Már a 2001 előtt jellemző 4 százalék feletti potenciális bővülési ütemet is csak nagy erőfeszítések árán tudjuk elérni - érvelt a közgazdász.

Van még egy tényező, amely az államadósság drámai növekedésének megállításával, visszafordításával összefügg, éspedig az, hogy hiteles személyekre van szükség - mondta Hamecz, hozzáfűzve: ma Magyarországon nem igazán lehet hiteles embert találni, olyan személyt, akinek a szavára a befektetők elhiszik, hogy egy kilábalást célzó csomag úgy és akkor fog megvalósulni, ahogyan azt most felfesti az adott személy.

Hamecznél pesszimistább hangnemet ütött meg Heim Péter, az Aegon Alapkezelő vezérigazgatója. A múltbeli nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az a kilátástalan bolyongás, ide-oda csapódás, amely ma jellemző Magyarországra, a gazdasági és állampénzügyi folyamatokra, az hamarabb véget ér tíz évnél, a piac előbb büntet - ezzel a felütéssel kezdte előadását Heim. Ebből kiindulva alapjaiban felforgatná az egész gazdaságpolitikát, a szabályrendszert. Egyszerre van szükség azonnali és hosszú távú válságkezelésre, ennek keretében 1800 milliárd forinttal kellene célzottan visszavágni a túlméretezett állam kiadásait. Az állami támogatások igénybevételét érezhetően meg kell nehezíteni, a gázártámogatásra meg kell szüntetni, nem engedhetjük meg magunknak az évi 350 milliárd forintos gyógyszertámogatási keretet, a nagy állami presztízsberuházások közül néhányat érdemes lenne leállítani és az így megtakarított pénzt a kkv-szektorba irányítani, jóval több munkahelyet lehetne így teremteni, mint a presztízsberuházásokkal - sorolta a közgazdász.

A munkabért terhelő elvonásokat jelentősen lenyesné Heim, hogy így ne csak hogy megközelíthessük a régiós versenytársainknál jellemző szintet, de az alá is menjünk. Mindezeket magában foglaló széles program nem megy hiteles személyek nélkül, és a társadalom támogatása nélkül sem - emelte ki a szakember.

Vagy egyszerűen csak rossz a hozzáállásunk?

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató intézet elnöke előadásában azt hangsúlyozta, hogy bajaik javarészt abból a negatív, önsorsrontó hozzáállásból fakadnak, amit az előtte felszólaló két ember prezentációjából is kiérzett. Vegyük tudomásul, hogy az államadósság nemcsak nálunk okoz fejtörést és fog problémákat okozni a következő években, hanem az Egyesült Államoknak, a nyugati uniós országoknak, szélesebb értelemben az egész világnak is, ők is ezzel a nehézséggel néznek szembe - mondta. Vértes szapulta azt az elsősorban a politikai térben megnyilvánuló magatartást, hogy nem az együttműködő stílus érvényesül, a konfrontatív hozzáállás részben felelős bajainkért - fűzte hozzá.

A GKI vezetője sürgette az euró előszobájaként emlegetett ERM2-be történő mielőbbi belépést, és azt, hogy egy gyorsított euróbevezetést tűzzön ki maga elé a kormányzat. Vértes szerint az adóssághelyzetünk relatív értelemben még javul is, mivel több európai országban jobban megugrik az államadósság-állomány, mint nálunk (az azonban nem mindegy, hogy ott gazdaságösztönző, bankkisegítő csomagok miatt emelkedik az adósság, addig idehaza ilyen gazdaságserkentő csomagok nélkül lódul meg az adósság, reagált a másik két előadó Vértes ezen kijelentésére), és tévedés azt gondolni Vértes szerint, hogy 1 millió új munkahely megteremthető Magyarországon.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!